Matolcsy György beszédében felidézte Lámfalussy Sándor, “az euró atyja” örökségét és a közös európai valuta megteremtéséért végzett munkáját. Emlékeztetett, Lámfalussy tudta, hogy a közös valuta nem fog azonnal megoldani minden problémát az EU-ban, de úgy gondolta, megerősíti a nyugati integrációt, garantálja a békét és a közös piac körülményeit, valamint hatékonyabb válaszokat tesz majd lehetővé a globális gazdasági válságokra.
A jegybankelnök január 16-án Frankfurtban adta át Christine Lagarde-nak a Lámfalussy-díjat. Köszönőbeszédében - amit az EKB-ben vettek fel, és levetítették a konferencia résztvevőinek - a díjazott a központi bankok függetlenségének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a jegybank függetlenség kulcskérdés az infláció letöréséhez a gyorsan változó körülmények közt, valamint a regionális stabilitáshoz is hozzájárul.
Multipoláris világrendben élünk, már nem az Egyesült Államok által vezetett unipoláris világrendben: az USA mellett ott van India, Kína, Oroszország és mások, de nagy kérdés, hogy hol van a térképen Európa - hívta fel a figyelmet beszédében Jeffrey Sachs. Donald Trump magabiztossága ellenére az USA számos belső kihívással küzd, és egyáltalán nincs a helyzet magaslatán, távolról sem irányítja a világot. Nem tudja legyőzni Oroszországot és Kínát. Egyik nagyhatalom sem tudja legyőzni a másikat, csak nukleáris erővel.
Technológiai forradalom közepén vagyunk, a technológia átalakítja a világgazdaság minden részét, ezért fontos ezen a téren úttörőnek, nem pedig követőnek lenni. A technológiai forradalom középpontjában az USA és Kína áll, Európa le van maradva. Jeffrey Sachs felhívta a figyelmet arra is, hogy a klímaválságot nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Szükség van egységes Európára, mert a gazdaságok mérete és kiterjedése fontos - Európa hiába nagyobb gazdaság mint Kína, 27 külön országként működik.
Az ukrajnai háború a közgazdász szerint az Egyesült Államok játszmájának következménye, a NATO folyamatos bővítéséé Oroszország irányában. Hangsúlyozta, Donald Trumpnak meg kell mondania Vlagyimir Putyinnak, hogy a NATO sem most, sem később nem fog Ukrajnára kiterjedni. A Közel-Keleten is lehetne béke - folytatta -, ha lenne palesztin állam, lenne kétállami megoldás, de az USA folyamatosan megvétózza. Jeffrey Sachs szerint Kelet-Ázsiában is az USA kelti a feszültséget. “Mit keres az USA Tajvanon? Hiszen Tajvan Kína része” - vetette fel Jeffrey Sachs. “Tajvanból kelet-ázsiai Ukrajnát csinálnak, mint ahogy Ukrajnából európai Afganisztánt?” - kérdezte. A közgazdász szerint Kína és az Egyesült Államok nem tudja legyőzni egymást, de óriási katasztrófa lehet belőle. Úgy összegzett, hogy könnyen lehetne béke, ha leállítják a NATO-bővítést, ha lesz kétállami megoldás a Közel-Keleten és az USA nem kelti a feszültséget Tajvan körül.
Jeffrey Sachs szerint Európának jó viszonyra kell törekednie Oroszországgal és Kínával is. Hangsúlyozta, Kína egy dinamikusan fejlődő, békés ország, nem indít háborúkat, nem akarja megszállni se Európát, se a szomszédait, csak azt akarja, hogy az Egyesült Államok ne legyen ott a közvetlen szomszédságában.
A közgazdász szerint Magyarország rengeteget adott a világnak, például Neumann János zseniális tanulmányait. Hangsúlyozta, Orbán Viktor elmondta a világnak az igazat a geopolitikáról.
Beszédében Orbán Viktor miniszterelnök, a jegybankelnök mandátumának közelgő végére utalva elmondta, meggyőződése, hogy Matolcsy György továbbra is jelentős, meghatározó szereplője marad a magyar gazdaságpolitikai gondolkodásnak. Hozzátette, Matolcsy Györgyöt öröksége a legnagyobbak közé emeli, korszakos gazdaságpolitikus és korszakos jegybankelnök.
Lámfalussy Sándor örökségével és az euróval kapcsolatban arról beszélt, hogy az Európai Uniónak van közös valutája, de nincs közös fiskális politikája. Figyelmeztetett, hogy az amerikai gazdaság nagyobb ütemben nő, mint az európai, és az euró jelenleg az eleve erős gazdaságoknak kedvez, de nem segíti a felzárkózást. Mint mondta, éppen az eurózóna atyjának tanácsára nem csatlakozott még Magyarország az eurózónához.
Jeffrey Sachs beszédére utalva elmondta, régóta ismerik egymást, és míg korábban voltak vitáik, már eljutottak a “budapesti konszenzusig”. Emlékeztetett, a globalisták, akik egykor a határok egybenyitását sürgették, ma blokkosodást és háborút sürgetnek. Rámutatott, ebben élen jár Soros György. Kitért arra is, hogy Sachs professzornak fontos szerepe volt a konnektivitás stratégiájának megalapozásában.
A “budapesti konszenzust” úgy összegezte, hogy minden nemzetnek megvan a joga ahhoz, hogy önmagát tekintse a világ közepének és a legfontosabb viszonyítási pontnak. A miniszterelnök szerint a liberális korszak után szuverenista korszak jön. Ebben a korszakban pedig az országok sikerességéhez kulcsfontosságú lesz a stablitás, a migráció kezelése, az állam hatékonysága, valamint a konnektivitás. Rámutatott, nem Magyarország van elszigetelődve, hanem az Európai Unió, hiszen mindenkivel összeveszett, hazánk viszont a legjobb kapcsolatot ápolja Kínával, az USA-val és Oroszországgal is. „Nem Magyarország van elszigetelve, hanem az Európai Unió.” Orbán szerint Magyarország a történelem főutcáján jár, miközben az Európai Unió valahol a sáros mellékutcákban kódorog és botorkál.
Kiemelte azt is, hogy szükség van erős középosztályra, s míg Nyugaton folyamatosan gyengül a középosztály, addig például Kínában folyamatoan emelnek be társadalmi rétegeket a középosztályba. Orbán Viktor hangsúlyozta azt is, hogy Donald Trump békeerőfeszítéseinek sikerében.