A Szaúd-Arábiai Bányászati Vállalat (Maádin) bejelentette, hogy újabb aranylelőhelyeket fedeztek fel a már meglévő Manszúra és Masszara aranybányák déli részén. Ennek köszönhetően a régióban lehetőség nyílhat az aranykitermelés bővítésére.
A vállalat közleménye szerint a mintavételezések során két véletlenszerű fúrási helyen kiváló minőségű, 10,4 gramm/tonna (g/t) és 20,6 g/t aranyat tártak fel. Robert Wilt, a Maádin vezérigazgatója, elmondta: „Tavaly a Maádin elindította a világ egyik legnagyobb kutatási programját. Ezek az új felfedezések markánsan szemléltetik a Szaúd-Arábiában található kiaknázatlan ásványkincsekben rejlő lehetőségeket.” Hozzátette, ezen törekvések támogatják az ország „Vízió 2030” stratégiájával összhangban történő gazdasági diverzifikációt, a bányászatot a szaúdi gazdasági harmadik pillérévé emelve.
Első ízben rendeztek május végén Magyar-Új-zélandi Üzleti Fórumot Budapesten, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség szervezésében. A rendezvény margóján a kétoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségekről nyilatkozott az Eurázsiának Simon Bridges, az Aucklandi Üzleti Kamara (ABC) vezérigazgatója.
Donald Trump agresszív vámpolitikájának célja az amerikai– kínai kereskedelmi mérleg hiányának csökkentése és a hazai termelés megerősítése, ami egyre inkább szükségessé teszi a globális értékláncok átalakítását. Ez komoly kihívást jelent mind az európai, mind a kínai gyártók számára, hiszen megbomlanak azok a több évtizedes csatornák, amelyekre eddigi gazdasági működésük épült. Ez egy olyan helyzetet teremt, amelyet a két hatalom kereskedelmi kapcsolataik fejlesztésére használhat, enyhítve az amerikai stratégia negatív hatásait.
A olasz kormányok Kína-politikája évtizedek óta ingadozik: a látványos, szimbolikus gesztusokkal tűzdelt közeledést gyakran váltja az Egyesült Államokhoz igazított szövetségi stratégia Peking vonatkozásában. A következetlenség mögött leginkább az időről időre felbukkanó külpolitikai pozicionálási kényszer húzódik.