Fotó: AFP/Hector Retamal
Kecskés Bálint
08/05/2024 22:00
Az energiaigényes német ipar először az olcsó orosz nyersanyagimportról való leválása során ingott meg erősen. Az Európa gazdasági motorját hajtó vállalatok még ki sem heverték az energiaellátás következményeit, amikor a német politikában megjelent a Kínától való kockázatmentesítés mint a következő nagy kihívás. A kormány álláspontja szerint a Kínával szembeni tartós kereskedelmi deficit – ami 2022-ben 86,1 milliárd, míg 2023-ban 58,4 milliárd euró volt – veszélyezteti a fair kereskedelem szabályait, ezáltal az európai vállalatok piac- és versenyképességét is.
A Kínától való függetlenedés a német cégeket két táborra osztja. Az egyik oldalon vannak a Mittelstandok, vagyis a közepes méretű, rendszerint családi kézben lévő vállalkozások, amelyek elsődleges célja a generációról generációra való átörökítés, nem pedig a profitmaximalizálás. Ezek a kiszámíthatóságot és a biztonságot tartják szem előtt, így már a koronavírus-járvány után megkezdték a piaci függetlenedésüket Kínától és az ellátási láncaik megerősítését. Az ő stratégiájuk tehát egybevág a kormány kockázatmentesítési stratégiájával.
Ezzel szemben az olyan gigacégek, mint a Volkswagen, a Mercedes-Benz vagy a BMW Group, hallani sem akarnak az ázsiai országtól való függetlenedésről, vagy bármilyen, Pekinggel szemben hozott szankciós intézkedésről, hiszen túl sok forog kockán: a 2023-as évben a Volkswagen mintegy 3,2 millió gépkocsit adott el Kínában, ami a teljes értékesítésének a 35 százaléka. A BMW-nél ez a szám 825 ezer (32 százalék), míg a Mercedes-Benz esetében 727 ezerről (29,5 százalék) beszélhetünk.
Norbert Röttgen volt német környezetvédelmi miniszter szerint már az olcsó orosz nyersanyagról való leválás is sok szempontból baklövésnek tekinthető, de amennyiben Kínával szemben is kialakulna valamilyen konfliktus vagy ellenszankció, az egyenesen katasztrofális következményekkel járna az ország iparára nézve. Hasonlóan vélekedik Ola Källenius, a Mercedes-Benz csoport vezérigazgatója, aki szerint az Európai Unió protekcionista intézkedései Kínával szemben az európai gazdaságra is káros hatással lesznek.
A számok a nagyvállalatok álláspontját tükrözik. A Kínába irányuló német közvetlen tőkebefektetések 4,3 százalékkal bővültek az előző évhez képest, ami így elérte a rekordmagas, 11,9 milliárd eurót. Dacára a meghirdetett politikai iránynak, Németország az elmúlt három esztendőben annyit fektetett az ázsiai óriásba, mint az azt megelőző hat évben összesen. Amellett, hogy a német szabályozás egyelőre úgy látszik, nem követi a nemzeti vállalati igényeket, egy esetleges kínai ellenreakció esetén veszélyes is lehet, és súlyos következményekkel járna nemcsak Németország, de egész Európa exportmutatóira.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. májusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban – jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
Rekord eredményt ért el a Xiaomi: negyedéves nyeresége 10 százalékkal, bevétele pedig 31 százalékkal emelkedett.