Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
06/09/2024 22:00
Hogyan élte meg, hogy részt vett a HUNOR Programba bejutott űrhajósjelöltek felkészítésében?
A fiúkon kívül, akiket kiválasztottak, alighanem én lehetek most a legboldogabb ember. Nyolc napot tölthettem az űrben, így reméltem, hogy egyszer még részt vehetek egy hosszabb időtartamú repülésen, de ha ez nem is adatik meg, akkor csodálatos dolog lenne segíteni a következő magyar űrhajós felkészítését. Ez most megadatott.
Miben volt más az Ön felkészülése?
A jelölteket akkor katonák közül válogatták, Magyarországon is a vadászpilóták közül. Mit két évet voltunk kint a Moszkvához közeli Csillagvárosban, a családunkkal, a gyerekeinkkel együtt. Egy nagyon kötött program szerint készültünk fel, a legnagyobb titokban. Az én nevemet csak akkor ismerték meg egyáltalán az emberek, amikor az űrrepülésem már elkezdődött – Kapu Tibor és Cserényi Gyula helyzete teljesen más.
Van olyan eleme az űrutazásnak, amire a legalaposabb program sem készít fel igazán?
A leendő űrhajósokat alapos orvosi vizsgálatoknak vetik alá, hogy valóban a legalkalmasabbnak repüljenek, de azt teljes bizonyossággal nem lehet megmondani, hogyan fogják majd magukat érezni a súlytalanságban. Ez számomra is óriási kérdőjel volt akkor, rengeteget ültünk centrifugában, pörgő-forgó berendezésekben, amelyeknek fel kellett készítenie a szervezetünket a súlytalanságra. Mondtam az orvosoknak, hogy ha azt látják majd, hogy mosolyogva repülök be az űrhajóból az űrállomásra, akkor ne izguljanak, minden rendben lesz. Nekem akkor egy napom volt arra, hogy a nagyon kisméretű űrhajó belsejében megpróbáljak hozzászokni a súlytalansághoz.
Miért fontos a magyar tudomány szempontjából, hogy legyen űrhajósunk?
A magyar nemzet és a világűr sok szálon kötődik egymáshoz, gondoljunk csak Bay Zoltán csillagászati számításaira, lényegében innentől számíthatjuk a magyar űrkutatás történetét. A másik fantasztikus történet a kiváló fizikus Kármán Tódoré, hiszen ő számította ki, hol húzódik a világűr határa, annak a vonalát róla nevezték el Kármán-vonalnak. Az első magyar űrutazás, úgy gondolom, hatalmas lökést adott a magyar kutatóknak, rengeteg kutatóintézettel kerültem kapcsolatba, akik az én tudományos programom állították össze. A Pille nevű műszert, ami egy kozmikus sugárzás mérésére alkalmas eszköz, elsőként használtam a világűrben, ahol egy továbbfejlesztett változata a mai napig fent van. Ez óriási dolog.
Milyen tudományos kísérleteket kellett elvégeznie?
Azok a kísérletsorozatok, amiket nekem kellett végrehajtani, elsősorban az orvostudomány számára voltak fontosak. A világűrben rögtön el kellett kezdenem a munkát, és attól féltem, nyolc nap kevés lesz mindenre. Magyar, szovjet és nemzetközi kísérleteket is el kellett végezni. Például az Interferon nevű sejtbiológiai kísérletet, ami az immunrendszer interferon sejtjeinek működését vizsgálta a súlytalanságban. Amikor visszatértünk, a tudományos kísérletek eredményeit átadtam a szakembereknek, akikkel közösen tanulmányokat, szakkönyveket írtunk.
Végül elégnek bizonyult a nyolc nap?
Volt egy házi feladatom: a geológusok számára minél több felvételt kellett készítenem Magyarországról. Sajnos azonban általában alig pár másodperc alatt átrepültünk Magyarország felett, és nem is mindig nappal. Aki hosszabb időt tölt az űrben, annak erre is sokkal jobb lehetőségei lesznek. Úgy hiszem, a következő magyar űrhajósnak meglesz a lehetősége arra, hogy sok mindennel tudjon foglalkozni, széles programból válogathat. Biztos vagyok benne, ez ismét óriási lökés lesz a magyar űrkutatásnak. És bízzunk benne, hogy meg is lesznek az erőforrások ahhoz, hogy a következő magyar űrutazásra ne kelljen ismét negyvenöt évet várni.
Mi szükséges ehhez?
Nagyon fontos, hogy ha egy ország úgy dönt, beszáll a nemzetközi űregyüttműködésbe, akkor abban már nem szabad lemaradni. Mert ez a vonat elmegy, később már nagyon nehéz lesz visszakapaszkodni. Ezt jól tudják az ázsiai országok is. Biztos vagyok benne, hogy a következő évszázad sokkal közelebb hozza hozzánk a világűrt.
Hogyan látja a nagyhatalmak közt napjainkban zajló űrversenyt?
A verseny nagyszerű dolog. Gagarin első repülése, vagy amikor az amerikaiak Holdra léptek, mind olyan mérföldkövek voltak, amelyek előbbre vitték az emberi gondolkodást. A baj nem a versennyel van, hanem azzal, hogy a világűrt már nem csak békés céllal közelítik meg, hanem háborús, katonai célokra alkalmas eszközzé tették, pedig ezt nem lett volna szabad. Pont a világűr az, ami megmutatja, milyen fontos a békés együttműködés a világban. Különböző nemzetek űrhajósai együtt dolgoznak a világűrben. Lehet, hogy nem lesz köztük barátság, de mindenki tudja, mi a feladata, a hazája számára fontos kutatási programja. Ezt kellene a politikusoknak is megértenie.
A békés űregyüttműködés is szolgálhatja azt a célt, amit Magyarország konnektivitás stratégiája tűzött ki?
Van egy csodálatos bolygónk, amit megőrizni, nem pedig tönkretenni kell. Ez a legfontosabb az emberiség számára, nem a háborúk, értelmetlenül ölni egymást. A magyar kormány ezt az elképzelést politikai szempontból is magas szintre emelte. Úgy gondolom, valójában minden ember háborúellenes, leszámítva persze azokat, akik ebben a pénzt, a meggazdagodási lehetőséget látják. Ezeket az embereket képtelen vagyok megérteni, ők nem akarnak a gyerekeik, unokáik számára jövőképet teremteni? Van három gyerekem, öt unokám – és remélem még több is lesz – szeretném, hogy majd az ő unokáik is nyugodt körülmények közt élhessenek.
Mi a következő nagy cél?
Egyértelműen a Hold, az amerikaiak és a kínaiak, de az oroszok és az indiaiak számára is. Valamilyen módon biztosan be fogják telepíteni. Óriási kérdőjel, hogy az űrkutatók, űrhajósok számára hogyan fogunk megfelelő életfeltételeket biztosítani. Számos, egyelőre nem megoldott technikai kérdés van. Nagyon komoly kutatások vannak például Magyarországon is arról, milyen növényeket lehet az ottani extrém körülmények közt termeszteni.
A szerző az Eurázsia főszerkesztő-helyettese.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. szeptemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
