Fotó: Kalmár László a szegedi logikai géppel
Varga Marina
04/10/2024 22:00
A szegedi professzor nem kínai útján került először kapcsolatba a kínai kultúrával, a nyelvvel és a kínai matematika tudományával. Az I. Magyar Matematikai Kongresszuson, 1950-ben megismerte Hua Luogeng világhírű kínai matematikust, aki Kalmár akkor 12 éves, Éva nevű lányának – aki meglátogatta apját a kongresszus alatt –, egy négysoros verset írt. Kalmár Éva fordító, az Európa Kiadó ma nyugdíjas sinológus szerkesztője, elköteleződését a kínai nyelv és irodalom iránt elsőként erre az eseményre vezeti vissza. A Kalmár-családban vélhetően ekkor vert gyökeret a kínai kultúra és tudomány iránti érdeklődés.
Szakszótár és alaposság
Nem maradtak fenn dokumentumok a két matematikus további kapcsolatáról egészen Kalmár kínai útjáig, amikor ismét találkoztak, majd ezt követően levelet is váltottak. A szegedi professzor kínai nyelvtanulása szempontjából fontosabb kapcsolata a később szintén híres matematikus és természettudós Chen Hanfuval volt, akit 1956-ban mint egyetemi hallgatót ismert meg moszkvai útján. A vele folytatott magán- és szakmai jellegű levelezés során sajátította el a kínai nyelv alapjait. Így már bizonyos fokú nyelvi ismeretekkel felfegyverkezve érkezett Kínába. Előadásai tapasztalataiból saját használatra egy „matematikai logikai és számítógépes kínai-angol magyar szakszótárat” állított össze, amit később Szabó Máté angol nyelvű tanulmányában publikált.
Kalmár László minden szakmai útját aprólékos gondossággal dokumentálta. A szegedi Kalmár-hagyatékban megtaláljuk feljegyzéseit napi programjairól, előadásairól, azoknak a számítástudománnyal foglalkozó kínai munkatársaknak, professzoroknak és hallgatóknak a nevével és címével, akikkel együtt dolgozott, vagy előadásain találkozott.
Megszakadt kapcsolatok
Feljegyzéseiből az is kiderül, hogy amikor Kínában járt, Pekingben már működött egy M-3 típusú számítógép, és a BESz-M2 egy másolatát építették. A magyar tudós előadásait a matematika számítástechnikával kapcsolatos témakörében tartotta, a matematikai logikáról és gyakorlati alkalmazásáról, saját fejlesztésű logikai gépéről (1958), és a programozás kérdéseiről, valamint a számítástechnika-oktatás kérdéseiről. Miután előadásait különösen nagy érdeklődés kísérte, a kínai kollégák a tervezett három hónap leteltével államközi egyeztetéssel a szegedi professzort további egy hónapra ott tartották. Hasonló esetre nem volt több példa a csereprogram tartama alatt.
A professzor kínai útjára egy családi eseményt is betervezett. Meglátogatta Éva nevű lányát, aki ezekben az években végezte kínai nyelv- és irodalom tanulmányait Pekingben. Kínában férjhez ment és első gyermeke is ott született. A tudós – feleségével egyetemben – ekkor látta először első unokáját.
Kalmár László, hazatérve Szegedre, 1959 és 1962 között mások mellett több kínai és angol nyelvű levelet írt kollégáinak, Hu Shihuának, Wu Yunzengnek és Su Buqingnak. A kínai matematikusokat Magyarországra hívta, de a hatvanas években a megváltozott politikai viszonyok miatt, mind Kalmár László Kínába irányuló levelezése, mind a kulturális csereprogram megszakadt.
A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában őrzött Kalmár-hagyatékból, a szegedi professzor kínai kapcsolatairól és kínai útjáról 2019-ben Szegeden kiállítást rendeztek, amihez kiadvány is készült. Ebben Kalmár Éva tolmácsolásában magyarul olvashatjuk azoknak a kínai matematikusoknak az életrajzát, akikkel édesapja kapcsolatba került. A professzor levelezéséből, a kínai tudósok életrajzával kiegészítve a kínai számítástechnika kezdeti időszaka plasztikusan rajzolódik ki előttünk, összefonódva a hazai számítástechnika kezdeteivel.
Formula vezérlés
Magyarországon 1959 januárjában jelentették be az ország első M-3 típusú számítógépét, ami 1965-től a szegedi egyetemen szolgálta a szakemberképzést. Tehát mindkét országban a számítástechnika némi időeltolódással, egy M-3-as első generációs elektroncsövekkel működő szovjet típusú számítógép megépítésével indult.
Kalmár László 1963-ra készült el formula vezérlésű számítógépe tervével, ami azonban abban a formában nem épült meg, mivel az MTA költségvetése ezt nem tette lehetővé. Két évig tartó huzavona után az Akadémia vezetősége végül úgy döntött, hogy felveszi a kapcsolatot az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetével, ahol Viktor Hluskov vezetésével, részben Kalmár terveinek felhasználásával építettek egy formula vezérlésű számítógépet (MIR).
Kalmár László eredményeit a számítástechnika terén a tudományos világ egésze csak a rendszerváltoztatás után ismerte meg. Nemzetközi elismerését jelentette az egyik legrangosabb informatikai társaság, az IEEE Computer Society Computer Pioneer (a számítástechnika úttörője) díja, amit logikai gépéért, és a formula vezérlésű számítógép tervéért posztumusz ítélték oda. Egy másik úttörő tette, hogy hazánkban elsőként indította el, méghozzá Szegeden, a programtervező matematikusképzést.
A szerző kulturális újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. októberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
