FOTÓ: AFP / IMAGINECHINA / WENG LEI
Heinz Barnabás
02/06/2025 22:00
Nyugat-Európa szintén a kalmárok földje, a merkantilizmus fellegvára, ahonnan a modern globális kereskedelem indult útjára. Ezért is érdekesek azok a kritikai hangok, amelyek a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok fejlődését, a növekvő volument negatívan próbálják beállítani – miközben Nyugat-Európa, illetve az egész Európai Unió Kína legfontosabb kereskedelmi partnerei közé tartozik.
Elmélkedés helyett azonban térjünk a számokra! Kína az EU áruexportjának harmadik legnagyobb, az EU árubehozatalának pedig a legnagyobb partnere volt 2024-ben. A tavalyi évben az unió 213,3 milliárd euró értékben exportált Kínába, és 517,8 milliárd euró értékben importált az Eurostat adatai alapján. Ez pedig egészen tekintélyes, 304,5 milliárd eurós kereskedelmi deficitet teremtett az EU számlájára. A 2024-es adatok szerény, 1,6 százalékos növekedést jelentenek a 2023-as számokhoz képest, azaz minden globális kataklizma ellenére az EU-Kína-kereskedelem lassan, ugyanakkor kiszámíthatóan nő.
Amennyiben országokra lebontjuk az importadatokat, Hollandia áll az első helyen a maga 109 milliárd eurós volumenével, mivel az árukereskedelem egyik globális központja a rotterdami kikötő. Hollandiát Németország követi 96 milliárd eurós importtal, a dobogó harmadik fokára pedig Olaszország fért fel 50 milliárd euróval. Franciaország 43,7 milliárd euró értékben importál Kínából, míg a spanyol és lengyel számok nagyjából 34-36 milliárd eurót tesznek ki. Az apró Hollandia mellett érdekesség, hogy Belgium is a kínai kereskedelem vámszedője és haszonélvezője: a Benelux állam önmagában 32 milliárd eurós importot bonyolít le. Magyarország a felső harmadban helyezkedik hely a maga 10 milliárd eurós importjával. Az árucserét megvizsgálva a Kínából érkező, legkeresettebb termékek a telekommunikációs és villamosgépészeti eszközök, elektroncsövek és szelepek. Az EU exportja Kínába egy kicsit más profilú: első helyen a gépgyártás áll, amelyet az orvosi termékek, gyógyszerek követnek.
A befektetői környezetet is érdemes megvizsgálni Nyugat-Európa–Kína viszonyrendszerben. A legjobb példa Franciaország: a francia közvetlen befektetések Kínában 2024. első két hónapjában 585,8 százalékos növekedést mutattak az előző év azonos időszakához képest a kínai Kereskedelmi Minisztérium adatai alapján. Ezzel párhuzamosan Kína befektetései is lendületet vettek Franciaországban, nagyrészt az akkumulátorgyártásban, valamint a luxusiparban. A kínai AESC 2021-ben 2 milliárd euró értékben jelentett be akkumulátorgyárat zöldmezős beruházás keretében. 2023-ra a két ország befektetéseinek összértéke meghaladta a 23 milliárd eurót, és jelenleg több mint 2000 francia vállalat működik Kínában. Németország esetében az IW Institute hivatalos Bundesbank-adatokon alapuló elemzése szerint 2023-ban a Kínába irányuló beruházások aránya a német külföldi beruházások 10,3 százalékát tette ki, ami 2014 óta a legmagasabb szint.
A számok nem hazudnak, a gazdasági és politikai realitások elválnak: bár az úgynevezett „kockázatcsökkentés” (de-risking) a politikai élet egyik kedvelt szlogenjévé vált a globális kereskedelmi láncokkal és Kínával kapcsolatban, a kölcsönös gazdasági előnyök felülírják a pillanatnyi politikai nézeteltéréseket. Az együttműködés mindkét félnek előnyös – a kalmárok földjén ugyanis mindenki gyarapszik.
A szerző szerkesztő, külpolitikai újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!