Kultúra

Karácsony az arab világban

Ünnepi sokadalom a betlehemi Születés Temploma körül (Fotó: AFP/NurPhoto/Jakub Porzycki)

Tárik Meszár 20/12/2023 07:00

A karácsony első pillantásra a hagyományosan nyugati kultúrkörhöz tartozó országok fontos ünnepe, azonban a Közel-Keleten élő keresztények számára is rendkívüli jelentőséggel bír. Fontos tudni, hogy a kereszténység gyökerei is e régióhoz kötődnek, és egyes közösségek még a mai napig a Jézus által beszélt arámit, vagy annak egy dialektusát beszélik a hétköznapok során. Ez jól mutatja e csoportok hagyományokhoz való ragaszkodását és kulturális, valamint vallási identitásuk évezredek óta tartó megőrzését.

Ebben a cikkben arra vállalkozunk, hogy bepillantást nyújtsunk öt arab ország karácsonyi ünneplésének részleteibe. Célunk, hogy feltárjuk, hogyan zajlik Jézus születésének ünneplése ebben a kulturálisan gazdag és történelmileg mély gyökerekkel rendelkező térségben. Ezáltal betekintést nyerhetünk abba, hogy a karácsony hogyan válik egyfajta kohéziós és identitást erősítő ünneppé, amely a keleti keresztény népesség léte fennmaradásához is jelentősen hozzájárul.

Libanon

Libanonban a lakosság körülbelül egyharmada keresztény, többségük maronita katolikus. Sokaknak meglepő lehet, de karácsonykor gyakran előfordul, hogy a muszlimokkal együtt ünnepelnek. A házakat, utcákat, bevásárlóközpontokat és üzleteket kifejezetten erre az alkalomra díszítik fel, aminek köszönhetően országszerte ünnepihangulat uralkodik. Bejrútban nagy és csillogó karácsonyiünnepségeket tartanak a nagyobb hotelekben, és ezeken rengeteg ember vesz részt, muszlimok és keresztények egyaránt. Nyugati stílusú reklámok, fények, karácsonyfák láthatók mindenütt, és ünnepi hangulat jellemzi az arabországot decemberben. Jellemző ilyenkor, hogy az emberek egymást látogatják, valamint cukrozott mandulát és nagyon erős kávét fogyasztanak. Ebben az időszakban gyakran eljárják tradicionális táncukat a „dabké-t”. Libanonban a Mikulást „Baba Noël”-nek nevezik és nem csak a keresztény gyerekeknek visz ajándékot.

III. Teofilosz jeruzsálemi pátriárka karácsonyi ünnepségen vesz részt Betlehemben (Fotó: AFP / Anadolu Agency / Issam Rimawi)

Palesztin Autonóm Területek

A karácsony rendkívül fontos esemény Ciszjordániában, mivel itt található Betlehem, a város, ahol Jézus született. Betlehem körülbelül 10 km-re délre fekszik Jeruzsálemtől, nevének jelentése arabul hús háza, héberül kenyérháza. Ebben a városban a palesztinok mintegy 22 százaléka keresztény vallású, de az ott élő muszlimok többsége is büszke arra, hogy Jézus Betlehem szülötte. Karácsonykora városon egy nagy felvonulás halad keresztül. Mikulásokjelennek meg az utcákon és édességet osztogatnak. Az utcákat és a főteret díszkivilágítással látják el. Az ünnepséglegfontosabb része, amikor a betlehemi Születés Templomának épületegyüttesében található Szent Katalin-templomban megemlékeznek Jézus születéséről. A görög ortodox és örmény egyházak nem december 25-én, hanem január 6-án és 7-én ünneplik a karácsonyt. Ilyenkor másországokból is érkeznek hívők, akiket nem csak a helyikeresztények látnak örömmel, hanem a muszlimok is.

Szíria

Szíriában a több mint egy évtizede tartó konfliktus ellenére a fővárosban, Damaszkuszban karácsonyi karnevált tartanak, ahol tömegek gyűlnek össze táncolni, énekelni és nézni az ország legnagyobb feldíszített karácsonyfájának fényárba borulását. A Szíriában élő keresztények lelkiismeretesen tartják karácsonyi hagyományaikat. Úgy gondolják, hogy a „három napkeleti bölcset” szállító teve közül a legkisebb, ajándékokat hoz a kisgyermekeknek Szíriában. Éppen emiatt a gyerekek szénával teli cipőt hagynak a házak küszöbén, amit az ajándékot hordó tevének szánnak. A szíriai keresztények minden év december 6-án részt vesznek a különleges szentmisén, amelyet Szent Miklós tiszteletére rendeznek. A templomi miséken kívül az emberek különféle karácsonyi szertartásokat végeznek az ünnepségek részeként. Ilyenek például a fohászok szavalása, a betlehemek felállítása, a máglyák gyújtása és a parázson való átugrás.

Irak

Az iraki kereszténység története egészen az első századig nyúlik vissza, ugyanis a hagyomány szerint az apostolok legelső térítő missziói a mai Irak területe felé vezettek. Irakban a keresztények többsége a karácsony napját december 25- én tartja, míg az ortodox felekezetekhez tartozók január 7-én. Az ünnepség itt egészen más, mint a nyugati országokban. December 24-én rendhagyó istentiszteletet tartanak a katolikus keresztény háztartások udvarán, ahol a családok gyermekei a Bibliából olvassák fel a Születés történetét, miközben a család többi tagja egy meggyújtott gyertyát tart. Az egyik sarokba egy halom szárított tövist helyeznek. Amint elolvasták a történetet, a kupacot meggyújtják, és máglyát raknak belőle. Ezt követően a kiválasztott zsoltárt addig éneklik, amíg a tűz ég. Úgy tartják, hogy a tűz égési módja a háztartás jövőjét jelzi a következő évben. Ha a tövis hamuvá ég, az jó ómen, és a család szerencséjét jelzi. Amikor a tűz hamuvá válik, mindenki háromszor átugrik a hamu felett, és kíván valamit. Karácsony reggelén a keresztények általában új ruhájukban mennek a templomba, hogy részt vegyenek a misén. Ezt követően a családok, barátok, rokonok találkoznak a templomkertben, édességeket osztanak és karácsonyi jókívánságokban részesítik egymást.

Egyiptom

A kereszténység Márk apostolnak köszönhetően jelent meg Egyiptomban az első század derekán. Számos keresztény egyház létezik az országban, mint pl. a kopt ortodox, kopt katolikus, keleti ortodox, örmény apostoli egyházak, de ezeken kívül még találhatók protestánsok, katolikusok és szír ortodoxok is. A keresztények a 105 millió főre becsült egyiptomi lakosság körülbelül 10-12 százalékát alkotják. Az egyiptomi keresztények több mint 90 százaléka kopt ortodox, akik január 7-én ünneplik a karácsonyt. A nem ortodox felekezetek viszont december 25-én ünnepelnek. A legnagyobb különbség a kopt karácsony és a nyugati keresztények karácsonya között a böjt. A kopt keresztények részt vesznek a „Szent Születés Böjtjén”, ahol 43 napos vegán étrendet kell betartaniuk karácsony előtt, pontosabban november 25-től január 6-ig. Ez azt jelenti, hogy nem fogyaszthatnak semmilyen állati eredetű terméket, például húst, tojást és tejet sem. A több mint egy hónapig tartó böjt után a karácsonyi ünnep szenteste, a böjt megtörésével kezdődik el.

*

A közel-keleti keresztények számára létfontosságú vallási identitásuk megőrzése, a karácsonyi misék és istentiszteletek a keresztény közösségek fontos összetartó eseményei közé tartoznak. Érdekesség, hogy az őslakos közel-keleti keresztény közösségektől és azok hagyományaitól függetlenül az amerikai és nyugati kultúra befolyása alá került muszlimok egy generációja elfogadja a karácsony ünnep mivoltát, ennél fogva ők maguk is karácsonyfát állítanak és megajándékozzák egymást, ami ugyan idegen az iszlám hagyományaitól, ám végső soron mégis a tolerancia egyik megnyilvánulási formájaként fogható fel. Ugyanakkor, a térségben élő keresztény közösségeknek kihívásokkal is szembe kell nézniük. A politikai és vallási feszültségek, valamint az egyes régiók instabilitása sok esetben kiszolgáltatottá teszi az arab világban élő kisebbségi csoportokat, amelyek az elmúlt évtizedekben gyakorta a szélsőséges iszlamista csoportok célpontjaivá váltak. Ennek ellenére a karácsony számukra az egység és remény ünnepe is, ahol a közösségek erősítik egymásban való hitüket és összetartozásukat.

A szerző az Eurázsia Központ kutatója.

Ez a cikk az Eurázsia 2024. januári számában jelent meg. A magazin legújabb száma már elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

A nyugati keresztény karácsonyi ünnepek hagyományait mindannyian
megéljük, ezért most ezzel a közel-keleti, eurázsiai kitekintővel szeretne ismertetőt nyújtani olvasóinak a szerkesztőség.

Ezúton is kívánunk olvasóinknak áldott karácsonyt!

MTI/Szigetváry Zsolt

#Közel-Kelet #kereszténység #karácsony

Továbbiak

Beszédes átalakulás

A Közel-Keleten fellángoló izraeli-palesztin konfliktus, valamint az ukrajnai háború újból megmutatta a nemzetközi kereskedelem törékenységét. Ebben a helyzetben kiemelten fontos szerep hárulhat az elmúlt két évtizedben létrehozott, vagy még kivitelezés alatt álló alternatív kereskedelmi útvonalakra.

A szaúdi külügyminiszter méltatta a gázai konfliktussal kapcsolatos kínai erőfeszítéseket

Fajszal bin Farhán herceg szaúdi külügyminiszter méltatta Kína támogatását a gázai háború befejezésével és a kétállami megoldásra irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatban.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások