Karnyújtásnyira a béke Azerbajdzsán és Örményország között
A végső akadályok is elhárultak az Azerbajdzsán és Örményország közötti békekötés elől – jelentette be Jeyhun Bayramov azeri külügyminiszter. 
Karnyújtásnyira a béke Azerbajdzsán és Örményország között
Tükör

Karnyújtásnyira a béke Azerbajdzsán és Örményország között

Fotó: Arda Kucukkaya / ANADOLU / Anadolu via AFP
Eurázsia 13/03/2025 15:47
A végső akadályok is elhárultak az Azerbajdzsán és Örményország közötti békekötés elől – jelentette be Jeyhun Bayramov azeri külügyminiszter. Tájékoztatása szerint a tárgyalások során 17 pontból 15-ben már korábban dűlőre jutottak, most végül az utolsó két feltételre is sikerült megnyugtató választ találni. Az egyik vitás pont az volt, hogy módosítani kell az örmény alkotmányt, amely területi követeléseket fogalmaz meg a Hegyi-Karabahhal kapcsolatosan.

Mint ismert, Hegyi-Karabah a Szovjetunió felbomlása után 1992-nen önhatalmúlag kikiáltotta függetlenségét, az örmény uralom alól az azeri lakosság túlnyomó többsége elmenekült. A nemzetközi jog alapján Azerbajdzsánhoz tartozó terület visszaszerzéséért 2020-ban indult újabb háború, amiben az azeri erők néhány hét leforgása alatt győzedelmeskedtek. Jereván és Baku kapcsolata azóta is feszült: ezt rendezheti a formálódó békeszerződés.

Hegyi-Karabahból azóta az örmény lakosság távozott. A visszafoglalt területek az azerieknek is még mindig csak különleges engedéllyel közelíthetők meg. Ennek oka egyrészt a biztonsági kockázat, másrészt a súlyos elaknásítás, melynek felszámolása még évekbe telhet.

Ennek ellenére gőzerővel zajlik az újjáépítés. Ebben az Azerbajdzsánnak stratégiai kapcsolatokat ápoló Magyarországnak is van szerepe: Torma József baki nagykövet tavaly például elárulta, hogy a hatezer lelkes Soltanli újjáépítésében vesznek részt magyar cégek. A diplomata az azeri médiának elmondta, különösen a csatornázás, a vízgazdálkodás, a zöld projektek területén lehet keresnivalójuk a magyar vállalatoknak.

Nehezíti, hogy az élet visszatérjen a régi kerékvágásba, amit az azeriek úgy hívnak: „városgyilkosság”. Ennek lényege, hogy a háborúk miatt, valamint az elmúlt harmincéves örmény uralom alatt egykori azeri településeket szó szerint földig rombolták. Nem kímélték a magukra hagyott lakóházakat, de még a műemlékeket, sőt gyakran temetőket sem. Ennek egyik leghíresebb példája Agdam, ahol a ’90-es évek fordulóján még 40 ezer ember lakott, ám a háború után lepusztult szellemvárossá változott. Az ikonikus település újjáépítése már szintén elkezdődött, részint az egykori városkép alapján.
Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások