Kazahsztán esete számos példával szolgálhat a térség országainak arra, hogyan lehet és érdemes együttműködni Kínával – írta a South China Morning Post hírportálon megjelent véleménycikkében David Morris. Ahogyan arra a volt ausztrál diplomata rámutatott a közép-ázsiai ország vezetői a Szovjetunió felbomlását követően többvektorú külpolitikai stratégiát folytatta, azaz megpróbáltak a lehető legtöbb partnerrel együttműködni, valamint résztvenni a regionális kezdeményezésekben. E stratégia keretein belül Kazahsztán szorosabbra fűzte kapcsolatait az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, többek közt a NATO Partnerség a Békéért programban való részvétellel. Szomszédaihoz hasonlóan belépett a Türk Államok Szervezetébe is, valamint az orosz kezdeményezésre életre hívott Eurázsiai Gazdasági Unióba. Xi Jinping pedig tíz évvel ezelőtt itt mutatta be az Övezet és Út (BRI) kezdeményezést is.
Ahelyett, hogy az orosz függőségét kínaira cserélte volna, Kazahsztán összehangolta a BRI-projekteket saját hazai infrastruktúrafejlesztési terveivel – véli Morris. Mint azt a cikk szerzője írja, a közép-ázsiai ország résztvett a legtöbb BRI-projekt finanszírozásában munkaerőt biztosítva hozzájuk. Az ország keleti részén, a kínai határ mentén fekvő Khorgos városában száraz kikötőt húztak fel, valamint új csővezetékrendszert, utakat és vasúti kapcsolatot építettek ki a Kaszpi-tengerhez.
– Mivel ezek összehangolódnak saját iparági stratégiáikkal, a projektek a helyi érdekeket szolgálják. A Világbank szerint Kazahsztán GDP-je akár 9 százalékkal is növekedhet az Övezet és Út beruházások eredményeként, ha a kormány végrehajtja a kiegészítő reformokat, beleértve a kereskedelem liberalizálását és hatékonyabb határátlépést – írta Morris.
A szerző rámutatott, a Covid-19 miatti határlezárásokat követően Xi Jinping első külföldi látogatása éppen Kazahsztánba vezetett, ami nem volt véletlen. Ezzel a kínai elnök jelezte szomszédjának, mennyire fontos számára: a BRI mellett a közép-ázsiai ország Peking egyik fő energiaellátója is.
– Ha Kína képes a hatékonyabb kereskedelmi folyosók kialakításának érdekében támogatni az olyan országokat, mint Kazahsztán, akkor sokkal sikeresebben tudja majd integrálni Közép-Ázsiát, mint azt láthattuk Oroszország esetében – zárta szavait Morris. Hozzátette: Kazahsztán példájából kiindulva mindez nem jár a szuverenitás csökkenésével.