A kínai külügyminisztérium a következő közleményt tette közzé honlapján:
Kína mélységesen megdöbbent és határozottan elítéli az Egyesült Államok egy szuverén állam elleni nyílt erőszak alkalmazását, valamint az ország elnöke elleni fellépést. Az Egyesült Államok ilyen hegemón cselekedetei súlyosan sértik a nemzetközi jogot és Venezuela szuverenitását, továbbá veszélyeztetik Latin-Amerika és a karibi térség békéjét és biztonságát. Kína ezt határozottan ellenzi. Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, valamint az ENSZ Alapokmányának céljait és alapelveit, és hagyjon fel más országok szuverenitásának és biztonságának megsértésével.
„Rendkívüli aggodalommal értesültünk azokról a jelentésekről, amelyek szerint Venezuela elnökét, Nicolás Madurót és házastársát az Egyesült Államok mai agresszív lépései során erőszakkal kivitték az országból” – reagált az első híradásokra az orosz külügyminisztérium.
„Azonnali tisztázást követelünk ezekkel a jelentésekkel kapcsolatban. Amennyiben az ilyen cselekmények valóban megtörténtek, azok egy független állam szuverenitásának elfogadhatatlan megsértését jelentik, amelynek tiszteletben tartása a nemzetközi jog egyik alapelve” – fogalmaz a közlemény.
A kínai Global Times összegezte a nemzetközi reakciókat:
ENSZ:
Az ENSZ főtitkára mély aggodalmát fejezte ki a venezuelai helyzet eszkalációja és az amerikai katonai fellépés miatt, amely „aggasztó következményekkel járhat a régió számára”. Hangsúlyozta a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának teljes körű tiszteletben tartását, valamint az inkluzív párbeszéd fontosságát.
Egyesült Királyság:
Keir Starmer miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság „semmilyen formában nem vett részt” az Egyesült Államok vezette venezuelai csapásban.
Argentína:
Javier Milei elnök közösségi médiában a Nicolás Maduro elfogásáról szóló híreket úgy kommentálta: „A szabadság előretör.”
Európai Unió:
Kaja Kallas külügyi főképviselő szerint az EU önmérsékletre szólít fel, és hangsúlyozta, hogy Maduro legitimitását nem ismeri el, ugyanakkor „minden körülmények között tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát”.
Németország:
A német külügyminisztérium közölte, hogy nagy aggodalommal figyeli a venezuelai helyzetet, és válságstábot hívott össze az események értékelésére.
Olaszország:
Antonio Tajani külügyminiszter szerint Olaszország kiemelt figyelemmel követi az eseményeket, különösen a Venezuelában élő olasz közösség biztonságára tekintettel.
Spanyolország:
Madrid a feszültség enyhítésére, önmérsékletre és a nemzetközi jog tiszteletben tartására szólított fel, valamint felajánlotta közvetítői szerepét egy békés megoldás érdekében.
Franciaország:
Franciaország elítélte az amerikai műveletet, hangsúlyozva, hogy az aláássa a nemzetközi jogot, és hogy Venezuela válságára „nem lehet kívülről megoldást ráerőltetni”.
Brazília:
Luiz Inácio Lula da Silva elnök szerint a venezuelai területen végrehajtott bombázások és az elnök elfogása „elfogadhatatlan határt lépnek át”, és súlyosan sértik az ország szuverenitását.
Chile:
Gabriel Boric elnök aggodalmát és elítélését fejezte ki az amerikai katonai akciók miatt, és hangsúlyozta Chile elkötelezettségét az erő alkalmazásának tilalma és a békés vitarendezés mellett.
Kolumbia:
Gustavo Petro elnök kijelentette, hogy a békének, a nemzetközi jog tiszteletének és az emberi élet védelmének kell elsőbbséget élveznie minden fegyveres konfrontációval szemben.
Kuba:
Miguel Díaz-Canel elnök „bűnöző amerikai támadásnak” nevezte az akciót, és sürgette a nemzetközi közösség azonnali fellépését.
Irán:
Ali Hámenei ajatollah szerint egy nemzetnek határozottan ellen kell állnia annak, ha egy ellenség hamis állításokkal próbálja rákényszeríteni akaratát, míg az iráni külügyminisztérium elítélte az Egyesült Államok „kirívó szuverenitássértését”.