Pireusz kikötője (Fotó: AFP/Xinhua/Wu Lu)
Vizi Tímea
18/09/2023 06:19
Bár a hajózás az egyik legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó szállítási forma, a tengeri hajózási tevékenység mégis magas ökológiai lábnyomot hagy a levegő és a víz minőségén, valamint a tenger biodiverzitásán is. Vizeink ökoszisztémájának védelmében számos EU-s jogszabály lépett már életbe. Az üvegházhatású gázok és a legszennyezés mérséklése elsődleges cél uniós szinten, így az európai zöld megállapodás kimondja, hogy 1990-es szinthez képest 2030-ra 55%‑os csökkenést, 2050-re pedig teljesen szén-dioxid-semleges tengeri szállítást kell megvalósítaniuk a hajótársaságoknak.
Kína térhódítása az Európai kikötőkben
Az európai kikötők fenntarthatóságának kérdése ma már kínai szereplőktől is függ, ugyanis Kína jelenléte az európai infrastruktúrákban rohamos fejlődésnek indult az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés meghirdetése (2013) óta. A megaprogram célja a világtörténelmi jelentőséggel bíró Selyemút rekonstrukciója, mely nemcsak a szárazföldi, hanem a tengeri konnektivitást is megerősíti Délkelet-Ázsia és Európa között. A projekt rohamléptekkel halad a teljes összeköttetés kiépítése felé, hiszen a távol-keleti óriás mára már Európa fő kereskedelmi partnere. 2021‑ben az EU 472 milliárd euró értékben importált árut Kínából, valamint 223 milliárd euró értékben exportált termékeket oda. A Kínával való kereskedelem az EU teljes áruforgalmának 16%-át teszi ki (szemben az Egyesült Államok 15%-os kereskedelmi hányadával). Az árukereskedelem nagy része az EU kikötőin haladt át.
Kína befektetései az európai kikötőkben ugrásszerűen megnőttek, amelyekben hangsúlyos szerepet játszott a világ legnagyobb hajózási vállalata, a kínai COSCO Shipping, valamint a China Merchants Port Holdings Társaság is. Így a COSCO 24,9%-os részesedést szerzett a hamburgi Tollerort konténerterminálban, ellenőrző részesedése van Valencia kikötőjében, többségi részesedéssel bír a pireuszi kikötő termináljaiban, kisebbségi részesedése van a belga antwerpeni terminálban, valamint számos más európai kikötőben is megvetette a lábát. A China Merchants Port Holdings Társaság jelenléte sem elenyésző az európai térségben, hiszen kisebbségi részesedéssel rendelkezik a Szalonikiben, Marsaloxlokkban és Antwerpenben található kikötőkben. Ezekben a kikötőkben számottevő a környezetvédelmi intézkedések megléte, így a Valencia Kikötői Hatóság legfőbb célkitűzése, hogy 2030-ra elérje a nulla kibocsátású működést. A Hamburger Hafen und Logistik AG (HHLA) klímavédelmi célja, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentse szén-dioxid kibocsátását, 2040-re teljesen szén-dioxid-mentessé váljon. Majd őket követi szorosan Antwerpen kikötője, amely 2050-re tűzte ki a teljesen klímasemleges működést, amit zöldenergiával érnének el a nap- és szélenergia felhasználásával.
Ahhoz, hogy a kínai érdekeltségű kikötők fenntarthatósági törekvéseit megvizsgáljuk, fontos először megértetnünk a két domináns hajózási vállalat célkitűzéseit. A COSCO Shipping Lines zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású stratégiát kíván kialakítani, valamint szem előtt tartja az energiamegtakarítás fontosságát és új hajóépítési projektekbe kezd a jövőben. A China Merchants Port Holdings társaság szintén nagy hangsúlyt fektet a környezetbarát működésre. De lássuk, milyen lépéseket tesznek azok az európai kikötők, ahol részesedéssel bírnak.
Kínai érdekeltségű európai kikötők környezetvédelmi lépései
Az egyik legfontosabb szempont a szén-dioxid-kibocsátásuk vizsgálata. A szén-dioxid az üvegházhatás egyik fő okozója, és az emberi tevékenység kevesebb mint 200 év alatt 50%-kal növelte a légkör szén-dioxid-tartalmát, így ez a klímaváltozás egyik kulcstényezője. A H2Ports európai kezdeményezés célja egy olyan stratégia megalkotása, amellyel mentesítik a kikötőket a szén-dioxid-kibocsátástól, csökkentik a kikötők szénlábnyomát és az alternatív üzemanyagok felhasználását fejlesztik. Ez az első olyan európai projekt, amely nagy teherbírású, hidrogén-üzemanyagcellákkal hajtott kikötői berendezések tesztelését célozza meg, valamint az első Európában, amely hidrogén ellátó infrastruktúrán keresztül képes ezt az alternatív üzemanyagot alkalmazni. Ehhez egy kifejezetten mobil hidrogén ellátó-állomás megalkotását célozzák meg.
Fontos szempont a zöldenergia, így a COSCO Shipping Lines aktívan támogatja a parti ellátó-létesítmények építését, valamint számos hajóján felújította a parti ellátórendszerét, hiszen ez lényegesen csökkenti partraszállás közben a hajók által kibocsátott káros anyag mértékét és energia szükségletét. Mi sem bizonyítja jobban a COSCO Shipping Lines elköteleződését a parti energia ellátás felé, mint a California Air Resources Management Board (CARB) 2021-es adatai, hiszen ebben az évben összesen 167 hajója horgonyzott le kikötőikben, és a parti energiafelhasználás megfelelőségi rátája meghaladta a 92%-ot. A COSCO Shipping Lines már 2010-ben útjára indította szén-dioxid kibocsátási kalkulátorát, amit partnereik számára is elérhetővé tettek, így az ügyfelek a világ minden táján kiszámolhatják szén-dioxid-kibocsátásuk mértékét ellátási láncukban.
A China Merchants Port Holdings társaság sem marad el versenytársától, ugyanis 2022-ben parti energiaellátó rendszert telepítettek, hogy növeljék energiatakarékosságukat és csökkentsék a kikötő karbonkibocsátását, valamint folyamatosan tesztelik hidrogénüzemű próbaműszereik működését is. Antwerpen úttörőnek számít a hidrogéngazdaság kiépítésében, ugyanis itt került üzembe elsőként a Hydrotug, a világ első hidrogénüzemű vontatóhajója. Mellettük a hamburgi kikötő is képviselteti magát a hidrogénüzemű munkafolyamatok kiépítésében, így 2022-ben létrehozták a Clean Port & Logistics innovációs platformot, amely során hidrogén-üzemanyagcellákkal működtetett tecnhológiákat tesztelnek kikötői folyamatokban. A megaprojektben több mint 35 másik vállalat vesz részt globálisan, Európától Ázsiáig, egészen Észak- és Dél-Amerikát is beleértve. Valencia kikötője a CORE LNGAS HIVE projekt keretein belül részt vesz egy olyan logisztikai ellátási lánc létrehozásában, amely cseppfolyósított földgázt használ üzemanyagként. Céljuk, hogy létrehozzanak egy LNG-vel hajtott vontatóhajót. Bár a gázmotor-technológia nem újkeletű, az LNG-vel működtetett vontatóhajó úttörőnek számít a kikötők életében.
Noha az utóbbi években csökkent a levegőszennyezés Európában, továbbra is a levegő minősége jelenti a legnagyobb környezeti és egészségügyi kockázatot a térségben. Ugyan nem a tengerszállító ágazat a legnagyobb légszennyező, a kikötőtársaságok mégis igyekeznek tevékenységüket megtisztítani. Így a levegőminőség javítása miatt a hamburgi kikötő lítium-ion akkumulátorokkal működő konténerszállítók használatát helyezi előtérbe, ugyanis azok másodpercek alatt vesznek fel és adnak ki áramot, valamint a levegő szennyezéséhez sem járulnak hozzá. A pireuszi kikötő az Athéni Nemzeti Műszaki Egyetemmel együttműködve levegőminőség-ellenőrző állomást telepített Pireusz központi kikötőjének területére, ami a nap 24 órájában méri és elemzi a légszennyezés adatait. Hasonló rendszerrel rendelkezik Valencia kikötője is, ugyanis a PAV platform valós időben gyűjti az adatot és tanácsot ad a szennyezettség megfékezésére. Mindezek mellett Valencia és Pireusz kikötője a Green C Ports projektben együttműködve a big data és a mesterséges intelligencia felhasználásával mérsékelik a levegő- és a zajszennyezés mértékét területeiken.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján az olajkiömlési balesetek a világon évente az óceánba kerülő olaj mintegy 10-15 %-áért felelősek. Az EMSA által 2007-ben alapított CleanSeaNet műholdas szolgáltatás valós időben detektálja az olajszennyezést, annak mértékét és terjedését. Mindezek mellett működik egy készenléti olajfolt-elhárítási hálózat is, hogy a nagy tárolókapacitással rendelkező hajók időben tudjanak reagálni a problémára. Ezzel egyidejűleg a COSCO Shipping létrehozta saját „feketelista rendszerét” a kulcsfontosságú hajók megfigyelésére, hogy megakadályozzák az olajos víz szivárgását, valamint a China Merchants Port Holdings társaság is kiemelt figyelmet fordít az olajszennyezések elkerülésére, így folyamatos monitoring alatt működteti hajóit.
Mindez jól illusztrálja, hogy mindkét kínai hajózási óriás jelentős erőfeszítéseket tesz termináljaik fenntartható működése érdekében, és nemcsak az uniós jogszabályokat építik be rendszerükbe, hanem saját módszereiket és tapasztalataikat is átadják tulajdonosi vagy üzemeltetői minőségükben. Európai kikötőkkel történő együttműködésük szabad utat ad a két kontinens közös környezetvédelmi törekvéseinek és megvalósítja mindazt, amit komplexitásnak, konnektivitásnak és fenntarthatóságnak tekintünk.
A szerző a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) hallgatója.
A folyamatosan globalizálódó világban kritikus szerepet játszik a nemzetközi szállítmányozás. A szárazföldi, vízi és légi közlekedés adott, már csak az a kérdés, melyik a leggazdaságosabb a piaci szereplők számára. A Világbank adatai alapján a világkereskedelem 80-90%-ban a tengeren folyik, valamint ez tekinthető a leginkább költséghatékony megoldásnak is. A légi fuvarozás költsége többszöröse a vízi szállítmányozásnak, így a légi úton történő kereskedelmet jellemzően nagy értékű fogyasztási cikkek esetén veszik igénybe. A szárazföldi mód alkalmazásával az országoknak és a magánszemélyeknek is a folyamatosan növekvő fuvardíjakkal kell számolniuk, amit 2021-ben a világjárvány, majd 2022-től az energiaválság magyarázott. 2018-hoz képest 2022-ben 20%-os gázolajár-emelkedés volt megfigyelhető. A vízi szállítmányozás egyetlen igazi versenytársa költséghatékonyság szempontjából a vasúti szállítási mód lehet, amit az utóbbi időben a Kína és Európa között közlekedő tehervonatok számának emelkedése is tükröz. Általánosságban azonban a vasúti szállítás költségmutatói sem tudják még megelőzni a tengeri hajózásét. Kína az elmúlt években az Európába tartó tehervonatok számának növelésére összpontosított, valamint az Egy Övezet, Egy Út megaprogram keretében fokozta az Európát és Ázsiát összekötő vasúti és tengeri útvonalak kiépítését. A két lehetőség közül a vasúti kereskedelem alacsonyabb költségekkel kecsegtethet, azonban a tengeri kereskedelem továbbra is az első számú fuvarozási formának tekinthető.
A fogyasztói cikkek szállításának költségeit összehasonlítva egy 2021 novemberi MoveHub-becslés szerint egy ISO standard szerinti 20 lábas (20ft) konténer vízi szállítása London és Hongkong között 9 381 angol fontba (GBP) került, ami mintegy 28 400 kg rakománysúlyt jelent. Azaz a vízi szállítás költsége itt 82,6 GBP/250 kg. A The Load Star nemzetközi szállítmányozási portál által közölt arányszámokat alapul véve 250 kg fogyasztási cikk vasúti szállításáért 2 783 fontot kell fizetni az Egyesült Királyság és Kína közötti útvonalon. Ez 33-szoros a tengeri szállítás költségéhez képest. Ugyanez a szám az ugyanebben a relációban történő légi szállítás esetén 3 975 GBP. A vízi és a légi szállítás költségei között tehát csaknem ötvenszeres a különbség.
