Fotó: Eurázsia Központ
Eurázsia
25/11/2025 21:26
Magyarország hídként szolgálhat Kelet és Nyugat, a konnektivitás stratégiájával hozzájárulhat az Európai Unió és Kína kapcsolatának javításához – hangsúlyozta Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója. A magyar, kínai, szerb és cseh kutatók tanulmányait felvonultató kötet aktualitásával kapcsolatban elmondta, noha jelenleg az EU-Kína-viszony kihívásokkal néznek szemben, a kötet szerzői bíznak abban, hogy a kapcsolatok következő ötven éve a korábbiaknál is konstruktívabb lesz. A kötet egyik célja, hogy hozzájáruljon a kölcsönös megértés erősítéséhez.
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke beszédében elmondta, hogy „egy jó könyv értékes információkat ad olvasóinak” és „politikai üzenetet is küldhet a külvilág felé”, márpedig a Horváth Levente és Jian Junbo által szerkesztett kötet „hiánypótló” mű a Kína–EU-kapcsolatok 50 évéről. Hangsúlyozta a kínai–európai együttműködés fontosságát „a mai háborúk és feszültségek világában”, és idézte Xi Jinping elnök szavait, miszerint Kína mindig stratégiai és hosszú távú perspektívából tekintett Európára, és következetesen támogatta az európai integrációt és az EU stratégiai autonómiáját. Úgy fogalmazott, hogy az EU-nak „meg kell találnia a helyes stratégiai utat”, és a feleknek egymás érdekeit tiszteletben tartva kell előmozdítaniuk a win-win alapú együttműködést olyan területeken, mint az élelmiszer-ellátás, a klímavédelem vagy a mesterséges intelligencia. Azt is kijelentette, hogy a kínai modernizáció szocializmus kínai sajátosságokkal, és meggyőződése szerint a Kínai Kommunista Párt vezetése biztosítja Kína stabilitását, ami Magyarország érdekében is áll.
Gong Tao kínai nagykövet beszédében felidézte, Xi Jinping elnök már korábban is hangsúlyozta: az EU-nak és Kínának „fenn kell tartania a multilateralizmust, meg kell védenie a méltányosságot és igazságosságot, és együtt kell szembenéznie a globális kihívásokkal”. Rámutatott, hogy a mai bizonytalan nemzetközi környezetben Kína továbbra is a „békés fejlődés útjához” ragaszkodik. Hangsúlyozta, hogy az Övezet és Út kezdeményezés együttműködés erős alapot teremtett az EU–Kína kapcsolatok fejlődéséhez, és ma a két fél egymás „második legnagyobb kereskedelmi partnere”. Kifejtette, hogy Kína támogatja „Európa stratégiai autonómiáját” és azt, hogy az EU „a multipoláris világ egyik fontos pólusává” váljon, mivel a két fél között nincs „alapvető érdekellentét”. Végül hangsúlyozta, hogy Magyarország az „Kelet és Nyugat összekapcsolásának csomópontjává” kíván válni, és Kína készen áll együttműködni Budapesttel és az európai partnerekkel egy „közös érdekeken és közös jövőn” alapuló világrend építésében.
Xu Mingqi, a Sanghaji Európai Tanulmányok Intézetének tiszteletbeli elnöke felidézte, hogy az elmúlt években kialakut némi bizalmatlanság Brüsszel és Peking között, miután az előbbi átdefiniálta a kapcsolatokat stratégia partnerségről egy háromdimenziós megközelítéssé, amely szerint Kína partner, versenytárs és rendszerszintű rivális egyszerre. Rámutatott, leginkább a harmadik dimenzió vált meghatározóvá, Kína azonban nem fogadja ezt el és továbbra is stratégiai partnerének tekinti az Európai Uniót, és az ötvenedik évfordulót is arra akarta használni, hogy magasabb szintre emelje az együttműködést. Figyelmeztetett, nem szabad, hogy rövidlátó politikai érdekek hátráltassák az EU-kínai kapcsolatot.
Jian Junbo, a Fudan Egyetem Kína–Európa Kapcsolatok Központjának igazgatója szerint az EU és Kína egyaránt abban érdekelt, hogy szabadon kereskedjenek egymással és fellépjenek a protekcionizmus ellen. Mint mondta, a felek közös, globális kihívásokkal néznek szembe, és ezek megoldásához sokkal több együttműködésre lenne szükség.
Az első panelbeszélgetésben Kusai Sándor korábbi pekingi nagykövet szerint a világ útelágazáshoz ért, a globalizáció eddigi formáját egy új váltja le. Ennek a főszereplői részben mások lesznek, jegyezte meg, hozzátéve: Kína egészen biztosan köztük lesz, az Európai Unió azonban már nem feltétlenül.
Eric Hendriks, a Danube Institute vendégkutatója szerint az Európai Unió de-risking stratégiája mögött egy elavult világkép húzódik meg, amely szerint a EU képviseli az egyetlen helyes utat, a szabadságot, a jövőt és a normát a liberális demokráciával, és rajta kívül mindenhol csak autokráciák vannak. Mint mondta, ez a gondolkodásmód árt az Európai Uniónak, hiszen úgy látja, hogy Kína kihívást intéz ezzel a jövőképpel szemben, holott a jövőnk közös.
Yan Shaohua, a Fudan Egyetem Kína–Európa Kapcsolatok Központjának igazgatóhelyettese kiemelte, hogy az EU-Kína kereskedelmi kapcsolatok a de-risking a politikai viták ellenére is nagy ellenállóképességet mutatnak. Elmondta, nagy különbség az európai politikai elit, és az európai ipar meghatározó szereplőinek Kínához való hozzáállásában.
Aleksandar Mitić, a belgrádi Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet „Egy Övezet, Egy Út” Tanulmányok Központjának vezető kutatója elmondta, az európai országok Kínához fűződő viszonyában nagy különbségek láthatóak. Rámutatott, Szerbiának Kínával van a legjobb kétoldalú együttműködése a nagyhatalmak közül, jobb, mint a kapcsolata az USA-val, Oroszországgal vagy az EU-val. Egy friss felmérésre hivatkozva elmondta, a szerbek nagy része már úgy látja, hogy Szerbia belátható időn belül nem lesz az Európai Unió tagja, és sokkal nagyobb részük látja úgy, hogy Kína lesz a meghatározó nagyhatalom néhány éven belül, mint ahányan az uniós gazdaság jövőjével kapcsolatban optimisták.
Kohán Mátyás, a Mandiner rovatvezető-helyettese rámutatott arra az ellentmondásra, hogy az Európai Unió érdekelt Kína gazdasági fejlődésében azért, hogy megvásárolják az európai ipar termékeit, de eközben valamilyen közelebbről nem meghatározott okból mégis ellenségesen és bizalmatlanul viszonyul Kínához. Kiemelte azt is, hogy ha európaiként Kínába látogatunk, azt láthatjuk, milyen jól működnek azok a dolgok Kínában, amelyek Európában egyre kevésbé. Példaként említette, hogy Kína egy működő digitális gazdaság, Európa pedig le van maradva ezen a téren. Kohán Mátyás értelmetlennek nevezte a „rendszerszintű rivális” meghatározást is, rámutatva, hogy Kína nem kívánja exportálni a saját rendszerét.
A második panelbeszélgetésben Fang Jiongsheng, a Shandong Egyetem Politikai Tudományok és Közigazgatás Karának docense emlékeztetett, hogy Kína az elmúlt években folyamatosan az együttműködés és stratégiai partnerség mellett érvelt. Mint mondta, Peking konkrét lépéseket vár az uniós vezetőktől a kapcsolatok javítására.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója az alapítvány európai szintű felmérésére hivatkozva elmondta, azt mondta, az emberek túlnyomó része partnernek, nem pedig versenytársnak látja Kínát, különösen a gazdaság terén. Figyelmeztetett, a kollektív Nyugat egyre ideológikusabban működik, miközben Kína a versenyképesség, a szabad kereskedelem mellett érvel. Kiszelly Zoltán rámutatott, Brüsszel hozzáállása az európai fogyasztókra nézve is káros.
Horváth Marcell, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kifejtette, hogy a dollár dominanciája még nem ingott be, de egyre komolyabb kihívókkal találkozik. Rámutatott, a technológia, innováció és a gazdaság gravitációs középpontja is ma Ázsiában van. A kérdés az szerinte, hogy Európa képes-e alkalmazkodni pragmatikusan az új valósághoz.
Veisz Márton, a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatója szerint Magyarországnak és Közép-Eurónak is a konnektivitás az érdeke a blokkosodással szemben, hiszem amikor egymásnak feszült a világ két fele, akkor a régiónk mindig hadszíntérré vált. Meglepőnek nevezte, hogy az Európai Unió mennyire nem hajlandó megérteni ezt a stratégiát.
A tanulmánykötet pdf-változata letölthető az Eurázsia Központ honlapjáról.
