A jelentés szerint a kelet-kínai Zhejiang Egyetem által fejlesztett és jelenleg is épülő gép a centrifugális hipergravitációs és interdiszciplináris kísérleti létesítmény (CHIEF) egyik kulcsfontosságú eleme, és célja, hogy kutatásokat tegyen lehetővé olyan területeken, mint a mélytengeri és a föld mélyéből történő erőforrás-kitermelés, katasztrófa-megelőzés, föld alatti hulladékelhelyezés és új anyagok szintézise.
A CHIEF összesen három centrifugát és tizennyolc, a forgás közben is működtethető eszközt tartalmaz, hat különálló kísérleti kabinban. Emellett további két, még nagyobb kapacitású centrifuga is építés alatt áll - áll a média jelentésében.
"A hipergravitációs térben a kutatók valóságosan előforduló hidrogeológiai katasztrófákat, geológiai folyamatokat és szélsőséges környezeti jelenségeket tudnak szimulálni asztali méretű modelleken, és mindezt ésszerű időkereteken belül" - mondta Csen Jü-min, a Zhejiang Egyetem professzora és a létesítmény vezető tudósa.
A hipergravitáció minden olyan gravitációs erőt jelenti, amely meghaladja a Föld felszínén tapasztalható normál értéket. Például egy hullámvasút utasa rövid ideig körülbelül kétszeres gravitációs erőt tapasztal, míg egy űrhajós indítás közben ötszörös gravitációs gyorsulást (5G) is átélhet. A CHIEF viszont akár 1500-szoros gravitációs (1500G) gyorsulást is képes tartósan fenntartani - közölték a fejlesztők.
Csen szerint ilyen extrém körülmények között a CHIEF úgy működik, mint egy tér-idő kompresszor: például 100G gyorsulás mellett egy egy méter kiterjedésű modell képes szimulálni egy száz méter kiterjedésű valóságos eseményt, és egy szennyezőanyag-plazma a laborban mindössze 3,65 nap alatt teszi meg ugyanazt az utat, mint a természetben száz év alatt - magyarázta.
"A 230 négyzetméteres, föld alá telepített csarnokban a centrifuga 6,4 méter hosszú karja nagy sebességgel forog, a súrlódás és a melegedés csökkentését vákuum és falhűtés biztosítja" - tette hozzá Ling Tao-seng, a létesítmény vezető mérnöke.
A próbaüzem során a kutatók már több területen értek el előrelépést, például földrengésszimulációk révén elemezték egy vízerőmű-alapzat szeizmikus ellenállását, illetve megvizsgálták, hogy egy húsz méter magas hullámokat vető cunami hogyan hat a tengerfenékre, ezzel segítve a tengeri szélerőművek helyének kiválasztását.
Csen hozzátette: a központ nyitott kutatási platformként kíván működni, és nemzetközi együttműködésre is számítanak a jövőben.
