A holland kutató szerint Kína gazdaságilag abban az értelemben megállíthatatlan, hogy külső szereplők nem tudják megfékezni. „Nem hiszem, hogy az amerikai kereskedelmi intézkedések vagy bármilyen külső szereplő stratégiai döntései meg tudnák akasztani Kína gazdasági felemelkedését” – mondta. „De nem szabad elfelejteni, hogy Kínának is megvannak a saját korlátai” – jegyezte meg. Eric Hendriks úgy fogalmazott, „Kína nem lesz a világ domináns vezető hatalma, de soha nem fog eltűnni a térképről; ez egy erős hatalom, és még ha stagnálna is a növekedése, nagyon erős gazdaság”.
A kutató szerint
„az amerikai kereskedelmi háború teljesen csődöt mondott”.
A kínai univerzalista gondolkodásmódra vonatkozó kérdésre felidézte, „elmúlt években a kínai politikai és politikai filozófiai gondolkodásban egy érdekes fejlemény figyelhető meg: tavaly Xi Jinping meghirdette a globális civilizációs kezdeményezést, amely egy vízió arról, miként élhetnének harmóniában egymással a nagy civilizációk”.
„A kínaiak ősrégi látása az, hogy a kínai kultúra a globális civilizáció fenntartója. Évezredekig a császárhoz való kapcsolat jelentette számukra a civilizált világhoz való tartozás jelét: aki nem volt vele kapcsolatban, az barbárnak, a civilizáción kívülinek számított. Az utóbbi évszázad tapasztalata pedig az, hogy magukat egy államnak is látják, ráadásul a nemzetközi rendben Kína olyan állam lett, amelynél vannak erősebbek is. (…) A kínai univerzalizmus alapján Kínának globális történelmi küldetése van, mégpedig az, hogy harmóniát hozzon a különböző civilizációk között, így a különböző kultúrák, rendszerek egymással békében tudnak élni a földön” – magyarázta.
Eric Hendriks hangsúlyozta,
a jelenlegi kínai eszme szerint „több civilizáció létezik, és a lényeg, hogy ezek békésen, harmonikusan képesek együtt élni, nem avatkoznak bele egymás ügyeibe”.
„Ez magába foglalja az elvárást, miszerint a Nyugat nem erőlteti rá a Keletre a saját értékvilágát, a liberális emberi jogi megközelítést, a liberális demokrácia koncepcióját, illetve elfogadja, hogy a Nyugat csupán egy a földön létező civilizációk közül, ezért nem léphet fel univerzális igényekkel” – fejtette ki.
Az interjúban szó esett arról is, hogy a kutató szerint „a kínaiak nem szándékozzák a politikai modelljüket úgy exportálni, ahogy a Nyugat teszi”.