Az expót 2013-as megalapítása óta folyamatos bővülés jellemzi. A tematikus pavilonok száma hatról tizenhatra nőtt, amelyek mintegy 70 százaléka ma már specializált szektorokra – többek között a fejlett gyártástechnológia, a megújuló energiaforrások, a kávéipar, valamint a hagyományos kínai orvoslás – fókuszál.
A Kína és Dél-Ázsia közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom 2024-ben elérte a 200 milliárd amerikai dollárt, ami az elmúlt évtizedben megduplázódott, évi átlagban 6,3 százalékos növekedést mutatva. Kína továbbra is meghatározó kereskedelmi partnere olyan országoknak, mint Pakisztán és Banglades, miközben a dél-ázsiai exporttermékek – például a Srí Lanka-i tea, az indiai ékszerek, az afgán lápisz lazuli és a nepáli kasmír – egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kínai piacon.
A Kínai Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint Peking számos kezdeményezéssel támogatja a régióba irányuló importot: kutatás-fejlesztési együttműködéseket indított Pakisztánnal, ösztönzi a Maldív-szigeteki tengeri élelmiszerek exportját, valamint kétoldalú kereskedelmi munkacsoportokat hozott létre Bangladessel és Srí Lankával. Emellett 2024-ben hatályba lépett a Kína–Maldív-szigetek szabadkereskedelmi megállapodás, és folyamatban van a befektetési egyezmény korszerűsítése Bangladessel.
Prasad Wijesuriya, a Srí Lanka–Kína Baráti Társaság főtitkára kiemelte, hogy Kína kereskedelempolitikai nyitottsága, valamint a magas minőségű áruk és szolgáltatások iránti kereslet erősítik a Srí Lanka-i vállalatok bizalmát. Hangsúlyozta, hogy Kína stratégiája – amely a vámtarifák csökkentésére, a piacra jutás kiszélesítésére és az innováció ösztönzésére épül – nemcsak saját gazdasági fejlődését támogatja, hanem a fejlődő országoknak is megbízható együttműködési keretet kínál.
Az együttműködés új, stratégiai jelentőségű ágazatokra is kiterjed: a felek egyre szorosabban működnek együtt a fotovoltaikus technológiák, elektromos járművek, digitális gazdaság és a határokon átnyúló e-kereskedelem területén. Ahmed Nazim, a Maldív-szigetek parlamentjének alelnöke méltatta Kína vezető szerepét a zöld technológiai fejlesztésekben, amelyek révén munkahelyek jönnek létre, csökken a környezeti terhelés, és fenntartható gazdasági növekedés valósulhat meg.
Az egyoldalúság és protekcionizmus nemzetközi térnyerésének árnyékában az expo világos üzenetet közvetít Kína nyitottság iránti elkötelezettségéről, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszer védelmében betöltött szerepéről. Tran Hong Ha vietnámi miniszterelnök-helyettes szerint a rendezvény a Kína, Dél-Ázsia és az ASEAN-országok közötti harmonikus, inkluzív és fenntartható fejlődés szimbólumává vált. Mawlawi Abdul Salam Hanafi, Afganisztán ügyvivő miniszterelnök-helyettese szintén méltatta az expót, amely – elmondása szerint – kulcsszerepet játszik a térségi partnerségek kialakításában és a gazdasági stabilitás előmozdításában.
Yan Dong kínai kereskedelmi miniszterhelyettes szerint a magas szintű nyitás és a kínai modernizáció előmozdítása révén az ország továbbra is kézzelfogható lehetőségeket kínál a globális együttműködésre – különösen Dél-Ázsia irányába.