Li Qiang kínai miniszterelnököt Hanoiban fogadta Pham Minh Chinh vietnámi kormányfő. Fotó: LUONG THAI LINH / POOL / AFP
Eurázsia
15/10/2024 14:55
Különösen fontos, hogy egyetértettek abban, tartózkodnak minden katonai fellépéstől, amely további eszkalációhoz vezethet; tengeri vitáikat párbeszéddel rendezik.
Kína és Vietnám között az utóbbi években fellángolt a nézeteltérés a Dél-kínai-tengerről: Hanoi ugyanis építkezésbe kezdett a tenger egyik legnagyobb vitatott hovatartozású szigetcsoportján, a Spratly-szigeteken. Peking nem nézte jó szemmel, hogy 2021 óta a vietnámi mesterséges szigetek összterülete több mint hétszeresére nőtt a térségben, és mostanra elérte a kínai építésű mesterséges szigetek méretének a felét.
Éppen a vizit előtt ismét fellángolt az ellentét, miután vietnámi vádak szerint a kínai haditengerészet rátámadt egy halászhajóra. Peking viszont azt állította, a halász illegálisan merészkedett vizeikre.
Versengés helyett most a felek inkább az együttműködésben látják a megoldást: megállapodtak többek között a védelmi minisztériumok közötti forró drót létesítéséről, közös határvédelemről és járőrözésről, információmegosztásról, illetve a külföldi befolyásolási kísérletek elleni küzdelemről.
Vietnám egyébként az elmúlt években jelentősen fejlesztette haderejét, a SIPRI adatai szerint a világ 15. legnagyobb fegyvervásárlója. Legnagyobb beszállítója eddig Oroszország volt, de az orosz-ukrán háború kirobbanásával más források felé fordulhat.