Fotó: iStock
Klemensits Péter
28/02/2025 19:14
Az új vasútvonal Vietnam néhány kulcsfontosságú gyártási központján halad majd keresztül, ahol a Samsung, a Foxconn, a Pegatron és más globális óriáscégek működnek, amelyek közül sokan számítanak a Kínából érkező alkatrészek rendszeres áramlására.
Kína hitelek formájában finanszírozza majd a projektet, amely várhatóan több mint 8 milliárd dollárba fog kerülni. Ez az egyik a két Kínába vezető vasútvonal közül, amelyet Vietnám a „Két folyosó, egy övezet” kezdeményezés (TCOP) részeként tervez, amely kapcsolódik az Övezet és út (BRI) globális infrastrukturális programhoz.
A jóváhagyásra alig több mint egy évvel azután került sor, hogy a két ország vezetése Xi Jinping elnök vietnámi látogatása során a kapcsolatok elmélyítését ígérték, melynek keretében Peking az Egyesült Államok növekvő befolyása ellen próbált fellépni Hanoival szemben.
A vasúti infrastruktúra fejlesztésének jelentősége
Vietnám közlekedési infrastruktúrája viszonylag gyengének számít, az úthálózat nehezen tud lépést tartani a kereslettel, a vasúti rendszer pedig fejletlen. Az ország egyre inkább kedvelt célpontja a Kínával szemben alternatívát kereső külföldi vállalkozásoknak, de a gyenge minőségű infrastruktúra a megugró befektetéseket hátráltatja.
Dan Martin, a Dezan Shira & Associates nemzetközi üzleti tanácsadója szerint az új vasúti összeköttetés segíthetne elsimítani a nemzetközi ellátási láncok azon zökkenőit, amelyeket a jelenlegi lassú és költséges teherautókra való támaszkodás okoz, amelyek „hajlamosak a határon kialakuló szűk keresztmetszetekre”. Kína szállítja a vietnámi feldolgozóipart tápláló nyersanyagok nagy részét, és ennek a vezetéknek a folyamatos fenntartása kritikus fontosságú.
Egy modern vasúti összeköttetés megoldhatja mindazokat a hatékonysági hiányosságokat, biztosítva az áruk zökkenőmentes mozgását, akár a vietnámi gyárakba áramlanak, akár Haiphong kikötőjén keresztül a globális piacokra tartanak.
Vietnám szerint a Haiphong-Lao Cai vasútvonal megvalósíthatósági tanulmánya idén kezdődik, és a vonalat 2030-ra szeretné befejezni, bár az ország a nagy infrastrukturális projektek esetében már többször is túllépte a határidőket.
A kilenc tartományon és városon átívelő vonal nagyjából a francia gyarmati időszakban épült meglévő vasútvonal útvonalát követi majd. A vonatok jelenleg azonban mindössze 50 km/órás sebességgel közlekedhetnek ezen a sínpályán, de a tervek szerint az új vonal személy- és tehervagonokat egyaránt fog fogadni, melyek akár 160 km/órás sebességgel is száguldhatnak.
Pham Thu Hang, a vietnámi külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a vasúti összeköttetés „elősegíti a két ország közötti, valamint a régióbeli gazdasági, kereskedelmi, befektetési és idegenforgalmi együttműködést”.
Az új vasúti projekt azután kapott zöld utat, hogy három hónappal korábban Vietnám jóváhagyta a Hanoi-tól Ho Si Minh-városig tartó, 67 milliárd dolláros nagysebességű vasútvonal terveit, ami egy újabb, a növekedést várhatóan ösztönző, nagyon szükséges infrastrukturális lökést jelent.
Ez a vasútvonal, amely több mint 1500 km-t (932 mérföldet) tesz majd meg az északi fővárostól az ország déli üzleti központjáig, a jelenlegi 30 óráról körülbelül öt órára csökkenti a vasúti utazási időt.
A Kínába vezető másik vonal, amelyet a parlament még nem hagyott jóvá, Hanoit a kínai Guangxi régióval határos Lang Son tartományhoz köti majd, és egy másik, globális gyártóüzemekkel teli területen halad keresztül.
Vietnám részvétele az Övezet és út kezdeményezésben
Vietnam régóta a „bambuszdiplomácia” megközelítést követi, és arra törekszik, hogy jó viszonyban maradjon Kínával és az Egyesült Államokkal egyaránt. Osztja az Egyesült Államok aggodalmát Peking növekvő magabiztosságával kapcsolatban a vitatott dél-kínai-tengeri térségben, ezzel együtt szoros gazdasági kapcsolatokat is ápol Kínával.
A Két Folyosó, Egy Övezet kezdeményezést először 2004-ben javasolta Phan Van Khai, vietnámi miniszterelnök kínai látogatása során, ahol felmerült egy közös gazdasági bizottság létrehozása, amely együttműködne „Kunming – Laojie – Hanoi – Hai Phong – Quang Ninh” és a „Nanning – Liangshan – Hanoi – Hai Phong – Quang Ninh gazdasági folyosók és a Beibu-öböl gazdasági peremének kiépítése” ügyében. A vietnámi kezdeményezést a kínai fél a későbbiekben a BRI szerves részének tekintette. Egyértelmű, hogy a délkelet-ázsiai országban óriási igény van az infrastrukturális beruházásokra, mindazonáltal Vietnám reakciója a két ország közötti bonyolult politikai, gazdasági és stratégiai kapcsolat miatt ambivalens maradt.
2017-ben Xi Jinping vietnámi látogatása során aláírásra került az együttműködési megállapodás a BRI és a TCOP terveinek koordinálásával kapcsolatban, de azok megvalósítása ezután sem volt zökkenőmentes. A vietnámi lakosság érzékenysége miatt a kormány szerette volna a BRI-től külön kezelni a projekteket, lényegében annak vietnámi jellegét megőrizve, ráadásul a kínai kölcsönöket sem szívesen fogadta el, tartva az esetleges nem gazdasági természetű feltételektől.
Hanoi alapvetően a hivatalos fejlesztési segélyekből (ODA), valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetektől és Japántól felvett hitelekből kívánta finanszírozni az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek a vietnámi kormány szerint pénzügyi értelemben is kedvezőbb feltételeket kínálnak, mint a kínaiak. Emellett még a privát befektetők bevonása is felmerült. Másrészről Vietnám költségvetési hiánya továbbra is magas, amelynek okán továbbra sem várható az állami finanszírozású infrastrukturális projektekbe való beruházások növelése, ezért az ország továbbra is érdekelt maradt a BRI-ben, miközben a rivális nemzetközi kezdeményezésekben való részvételért is komoly lobbizás folyik.