Fotó: AFP/Kisbenedek Attila
Buzna Viktor
04/10/2024 22:00
Megéri-e Kínával barátkozni? – ez évtizedünk egyik legfontosabb kérdésévé vált. Ahogyan a geopolitika átszövi a gazdasági folyamatokat, a kapcsolatok minden szintjén erősödik a bizalmatlanság. Az Egyesült Államok, egyes európai és ázsiai szövetségesük szerint az együttműködés Kínával kockázatos, ezért visszaépítik kapcsolataikat. Bár ez a gondolkodás uralja a nyilvánosságot, valójában a legtöbb ország inkább egyensúlyozni próbál a nagyhatalmi érdekek között.
Utóbbiak táborába tartozik Magyarország. Míg a 2010-es éveket a Kína és a Közép-kelet-európai térség (KKE) közötti kapcsolatot élénkítő 16+1 Együttműködés uralta, a járványt követően a folyamat ellentétes irányt vett. Magyarország maradt a régió egyetlen olyan európai uniós tagállama, amelyik következetesen építi kapcsolatait Kínával.
A nagyhatalmi rivalizálás eszkalációs fázisban van, ezért a kínai barátságot is korai lenne beárazni. Nem világos, hogy az ázsiai ország gazdasága hosszútávon fenntartható fejlődést biztosít-e a rácsatlakozó magyar ipar számára, ahogyan az sem, milyen politikai, anyagi következményekkel jár szembemenni az amerikai érdekekkel.
A beruházási trendek alapján viszont a magyar politika helytálló. A keletről beáramló tőke annyira jelentős, hogy új pozíciókat biztosít a magyar gazdaság számára a nemzetközi értékláncokban. Az elmúlt húsz évben a kínai tőke nagyrészt a nyugati országokba áramlott, a járvány óta azonban az EU-ba érkező beruházások mértéke visszaesett. 7,5 milliárd dollárral a 2010-es szintre csökkent vissza a beáramló kínai működőtőke mértéke tavaly, ennek viszont 78 százaléka az elektromos járműiparhoz (EV) köthető. Ennek az új, autóipari trendnek köszönhetően kerül egy ligába Magyarország a kínai EV iparágban érdekelt Németországgal és Franciaországgal, gazdaságunk ugyanis tavaly az EU-ba érkező kínai működőtőke 44 százalékát kapta.
Ezzel nem csak az uniós lista élére került Magyarország, de a KKE régióban Kína legfontosabb gazdasági partnerévé vált. 2005 és 2024 között Magyarország 9,26 milliárd dollár értékű kínai tőkével gazdagodott, ami a Visegrádi Együttműködés másik három országába, vagyis Lengyelországba, Csehországba és Szlovákiába érkező kínai működőtőke összegének közel kétszerese. A régió legnagyobb gazdasága Lengyelország, az ebben az időszakban oda érkezett 2,61 milliárd dollár sem éri fel a Debrecenben épülő, 3,78 milliárd dolláros CATL akkumulátorgyár beruházást.
Közben a Kína és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom több mint háromszorosára emelkedett az elmúlt évtizedben. 2014-ben a kereskedelmi forgalom 3,3 milliárd dollár volt, ez 2023-ra 10,3 milliárdra nőtt. Bár magas, 8,5 milliárd dollár deficitet mutat, a magyar gazdaság a kínai importból is profitál. Vezető exportcikkeink a gépgyártásból eredő autók és alkatrészek, melyek globális termelési láncok rész- vagy végeredményei. Ebben a kínai beruházások és importcikkek egyaránt megjelennek, a magyar ipar ezek segítségével foglal el új pozíciókat a globális gazdasági vérkeringésben.
A szerző a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. októberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
