Ju Wenjun (jobbról), a 2020-as női sakkvilágbajnokságon (Fotó: AFP)
Klemensits Péter
29/09/2023 06:10
Kínában a társasjátékok közül a kínai sakk és a go a legjelentősebbek. Az európai sakk csupán a 20. század közepétől lett népszerű, viszont a kulturális forradalom idején a játék a perifériára szorult. A változás az 1970-es években kezdődött, amikor a korlátozások enyhültek. A kínai sakksport fejlődésében döntő szerepet játszott Dato Tan Chin Nam, egy malajziai sakkfilantróp, aki felismerte, hogy a kínai sakkban óriási lehetőségek rejlenek, és létrehozta a „Nagy Sárkány Projektet” azzal a céllal, hogy 2010-re Kína uralja a sakkvilágot.
Fokozatos sikerek
A törekvés nemcsak a játék külső támogatásának növelésére irányult, hanem a kínai hatóságok bevonására és a nagyobb állami támogatás megszerzésére is. A Kínai Sakkszövetség 1975-re hivatalosan is csatlakozott a Nemzetközi Sakkszövetséghez (FIDE), és a kínai játékosok a következő évben már részt vettek a nemzetközi versenyeken.
Miután csapatuk az 1977-es Ázsia-bajnokságon második helyezést ért el, ezt követően fokozatosan jöttek a sikerek: 1979-ben és 1981-ben második hely az Ázsiai Csapatsakkbajnokságon, 1983-ban első arany, majd 1987-ben, 1989-ben és 1991-ben ismét arany. Emellett a kínai játékosok számos egyéni versenyt nyertek világszerte.
A 2010-es években Kína már számos dobogós helyezést ért el a sakkcsapatversenyeken – a női csapat 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben ezüstérmet nyert az olimpián, míg a férfi csapat a 2014-es olimpián aranyérmet szerzett, és ezt a sikert 2018-ban és a 2021-es olimpián is megismételte.
Adomány Szingapúrból
Mindezen idő alatt a sakk állami támogatása országos és regionális szinten is nőtt. Sokat számított, hogy a pénzügyi finanszírozás kérdése is rendeződött. A kínai kormány 1998-as döntése értelmében 2001-től a szövetségnek magának kellett finanszíroznia tevékenységét, miközben az átmeneti időszak alatt a kormánytól származó támogatás folyamatosan csökkent. A Kínai Sakkszövetség szerencséjére 1993-ban S. T Lee szingapúri üzletembertől 1,5 millió dolláros adományt kapott.
A sakkszövetség 1997-ben egy számítógépes céget is alapított, hogy egyéb tevékenységeit éves szinten finanszírozza. Egy másik nagy jótevő Lim Kok Ann professzor volt, aki számos verseny szervezésével szponzorokat mozgatott meg, hogy befektessenek a kínai sakkba. A kínai állam leginkább az oktatásra és az utánpótlásra fektet nagy hangsúlyt, a tapasztalt játékosok nagy szerepet vállalnak az utánpótlásnevelésben.
Hölgyeké az elsőbbség
A világraszóló eredmények először a hölgyek körében jelentkeztek. A kínai női játékosok a Szovjetunió 1991-es felbomlása után hivatalosan is érvényesítették uralmukat, amikor Xie Jun megnyerte a sakkvilágbajnoki címet, majd 2010-ben egy másik kínai, Hou Yifan szerezte meg a koronát, ő lett a legfiatalabb női világbajnok. Háromszor megvédte a címét és még ma is a világ első számú női játékosaként tartják számon, annak ellenére, hogy 2019-ben visszavonult az aktív sakkozástól. Világbajnokként ekkor Tan Zhongyi (2017-2018) majd Ju Wenjun (2018-tól) követte őt.
A kínai férfi sakkozóknál a legnagyobb eredmény Ding Liren világbajnoki címe. Jelenleg Kína birtokolja mind a nyílt, mind a női sakkban a világbajnoki címet, ami egyedülálló siker. Tekintve a kínai sakksport szilárd helyzetét, a sakk növekvő népszerűségét az országban, a fiatal tehetségekben rejlő potenciált, Kína kilátásai fényesek, miközben a kínai tapasztalatok hasznosítása más országok számára is növelheti az eredményességet a jövőben.
A szerző az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/szeptember-októberi számában jelent meg.
