Fotó: Hegedüs Róbert
Eurázsia
26/08/2025 10:52
Lantos rámutatott a kormány fiskális fegyelem iránti elkötelezettségére, hangsúlyozva, hogy Magyarország államadóssága az utóbbi válságok ellenére is az uniós átlag alatt maradt. Felhívta a figyelmet a befektetői bizalomra, amelyet a 2025-ben végrehajtott, összesen több mint 6,5 milliárd dollár értékű kötvénykibocsátás, valamint a jelentős keresletet kiváltó jüanalapú kötvény is bizonyít.
A miniszter szerint Kína Magyarország legfontosabb stratégiai partnere, hiszen az ország 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben is vezette a kínai közvetlen tőkebefektetések európai célországainak listáját. 2024-ben egyedül Magyarország részesedése 31 százalék volt a kínai zöldmezős beruházásokból, olyan projekteknek köszönhetően, mint a BYD beruházása. Lantos hangsúlyozta, hogy Európa és Ázsia együttműködése nélkülözhetetlen az energiatermelés, az energiatárolás és az innováció területén, emlékeztetve arra, hogy „Kína nélkülözhetetlen partner a zöld átmenetben”, mivel az EU nap- és szélerőművi berendezéseinek, valamint más zöld technológiáinak többségét kínai gyártók biztosítják.
Bemutatta Magyarország átfogó energiapolitikai stratégiáját, amely a szuverenitás megőrzésére, a versenyképes energiaárak biztosítására és a klímacélok teljesítésére törekszik. A program céljai között szerepel a szélerőművi kapacitás megháromszorozása, a geotermikus energia bővítése és a tárolókapacitás megduplázása. Emellett Lantos közel 400 milliárd forintos támogatási programot jelentett be a vállalati energiahatékonyság, az ipari tárolás és a zöld innováció ösztönzésére. Bár a megújuló energiaforrások fejlesztése kiemelt cél, a miniszter megerősítette az atomenergia és a földgáz szerepét az alapterhelés biztosításában, példaként említve három új kombinált ciklusú gázturbina-berendezés építését Kelet-Magyarországon.
Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a zöld átmenetet beruházásként, nem pedig költségként kell értelmezni: „Ez a reziliencia, az innováció és a jövő értékének befektetése.” Ugyanakkor bírálta az EU helyreállítási alapjainak lassú kifizetését – a 650 milliárd eurós Next Generation EU keretösszegnek eddig csupán 50 százaléka jutott el a tagállamokhoz –, ami rontja a versenyképességet, és innovatív finanszírozási megoldások kidolgozására kényszeríti az országokat. Példaként említette Magyarország vezető szerepét a zöldkötvény-kibocsátásban, amely négy különböző devizában, köztük a kínai piacon valósult meg.
A kínai szabályozói oldal képviseletében Dan Xiao, a NFRA nemzetközi együttműködési főosztályának helyettes főigazgatója hangsúlyozta, hogy „a pénzügy a reálgazdaság éltető ereje”, amely kulcsszerepet játszik az innováció és a zöld átalakulás előmozdításában. Ismertette Kína erőfeszítéseit a magyar–kínai pénzügyi együttműködés elmélyítésére, beleértve a kétoldalú elszámolási mechanizmusokat, az RMB-elszámoló központokat és az Övezet és Út kezdeményezés keretében megvalósuló zöldfinanszírozási projekteket. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2021-ben 1 milliárd jüan értékben bocsátott ki zöld Panda-kötvényt, ami mérföldkőnek számít a határokon átnyúló zöldfinanszírozásban.
Chuan Zou, a TF International Securities Group vezérigazgatója kiemelte Kína zöldfinanszírozási piacának méretét, rámutatva, hogy vállalata 2025-ben több mint 13 milliárd dollár értékben szervezett offshore kibocsátásokat, amelyek a világ legnagyobb zöldkötvény-ügyletei közé tartoztak. Hongkong szerepét hangsúlyozta a globális fenntartható finanszírozás egyik központjaként, amely mintegy 4 billió dollárnyi magán- és intézményi tőkét kezel. Előretekintve megjegyezte: az energia, a számítási kapacitás és a szellemi tulajdon válnak a globális gazdasági érték új mércéivé, miközben a pénzügy továbbra is kulcsszerepet játszik e források elosztásában.
