Ennek keretében az elmúlt években több ígéretes lelőhelyre bukkantak, becslések szerint az ország legalább kétmillió tonnás készletekkel rendelkezik.
Peking ezen kívül afrikai államokkal is együttműködik, legutóbb pedig orosz tulajdonú lelőhelyekbe vásárolta be magát.
Kína uránigénye egyre növekszik: ennek egyik oka az energiaellátás biztosítása. Az országban évente 7-8 új atomreaktort építenek, hogy biztosítani tudják a energiaszükségleteket. Emellett a fegyvergyártásban is egyre több uránt használ fel az ország – mutatott rá a Világgazdaság.
Egyelőre azonban főként importra szorulnak: szükségletek nagyjából 70 százalékát külföldi forrásokból, többnyire Kazahsztánból, Kanadából és Ausztráliából szerzik be. A függőséget Peking nemzetbiztonsági kockázatként értékeli, a sorban felfedezett lelőhelyek önellátóvá tehetik, de a bányák beindítása még évekbe telik.