Miután 2023-ban először megelőzte az Egyesült Államokat, Kína jelenleg dominálja az indexet, a világ tíz legjobb kutatóintézményéből nyolc Kínában található. A Kínai Tudományos Akadémia továbbra is megőrzi vezető pozícióját, míg a Zhejiang Egyetem a rangsor negyedik helyére lépett előre.
A globális tudományos szektorban Ázsia szerepe folyamatosan bővül. Dél-Korea előrelépett a rangsorban, és a hetedik helyet foglalja el, míg India mérsékelt növekedést mutatott. Szingapúr jelentős előrelépést tett, és a 16. helyre került, különösen a környezetvédelmi és egészségtudományok terén. A Global Innovation Index 2024 szerint Kína 26 innovációs központot birtokol a világ 100 legjobbja közül, amely több, mint bármely más ország.
Ez a fejlődés erős hazai befektetéseken és növekvő nemzetközi együttműködésen alapul, különösen Ázsiában. A kínai kutatók egyre inkább együttműködnek regionális partnereikkel, segítve a szomszédos országok kutatási kapacitásainak megerősítését. Ezzel párhuzamosan Ázsia hangsúlyt fektet a zöld technológiákra és a fejlett anyagokra, aminek eredményeként fokozódik globális hatásuk.
Eközben a nyugati országok szerepe tovább csökken. Az Egyesült Államok részesedése 2024-ben több mint 10 százalékkal csökkent, míg olyan országok, mint Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada, legalább 7 százalékos visszaesést mutattak. Olyan nagynevű nyugati egyetemek, mint az MIT és a Stanford Egyetem is rontotta pozícióját 2023-hoz képest.
A Harvard Egyetem ugyan továbbra is a második helyen áll, de 17,5 százalékos csökkenést könyvelhetett el. „Az adatok mélyreható elmozdulást tükröznek a globális kutatási szektorban” – mondta Simon Baker, a Nature Index szerkesztője, hangsúlyozva, hogy Kína lendülete most már meghaladja a Nyugatot, különösen a kémiai és fizikai tudományok területén.