Fotó: X/Orbán Balázs
Eurázsia/MTI
28/11/2024 17:35
Hangsúlyozta, hogy a könyv kínai fogadtatása is jól mutatja: a két ország közötti, idén a 75. évfordulót ünneplő kapcsolatok soha nem látott magasságot értek el. Orbán Balázs a Kínai Társadalomtudományi Akadémián (CASS) tartott beszédében elmondta, hogy könyve azért kapta a „Huszárvágás” címet, mert rendkívül viharos időkben íródott, amikor minden országnak – így Magyarországnak is – bátorságra és alkalmazkodóképességre van szüksége a sikerhez.
„Ezáltal Magyarországnak is egy huszárvágáshoz hasonló, gyors, határozott és bátor stratégiát kell követnie” – magyarázta.
Az átalakuló világrendre utalva hozzátette: a Nyugat már nem az egyetlen domináns erő a világban, és a Kelet most kezd felemelkedni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati államok a világgazdaság 30 százalékát, míg a keleti országok már a 35 százalékát adják.
Orbán ismertetése szerint a könyvben bemutatja, hogy Magyarország hogyan látja a jelenlegi geopolitikai rendváltozást. Ezt egy két kőoszlopot összetartó boltívhez hasonlítva ábrázolta. – Az ív közepén lévő kőhöz hasonlóan Magyarország állna a boltív közepén, összekötve a két oszlopot, stabilitást adva ennek az egész rendnek. Ez az egész koncepciója mindannak, amit mi csinálunk. Magyarország ezt a szerepet szeretné betölteni Ázsia és Európa között – fogalmazott.
A könyvbemutatóra reflektálva a politikai igazgató az MTI-nek kifejtette: a Huszárvágás című könyv kínai fogadtatása is azt mutatja, hogy érdeklődnek a magyar konnektivitásra alapuló külpolitikai stratégia iránt. Ennek lényege, hogy Magyarország nem ért egyet azzal a blokkosodási tendenciával és hidegháborús logikával, amely az elmúlt években alakult ki.
„Mi gazdasági semlegességet hirdetünk, amely azt jelenti, hogy csak a nemzeti érdekeink alapján szeretnénk eldönteni, hogy kivel kereskedünk, hol fektetünk be, ki és milyen technológiával fektethet be az országban. Ez az új gazdaságpolitika reményeink szerint nagy gazdasági fejlődést fog eredményezni” – jegyezte meg.
Hozzátette: „Már most látható, hogy ez az új magyar gazdaságpolitika a nemzetközi partnerek elismerését is kivívja, mert bár különböző együttműködéseknek vagyunk tagjai, a szuverén magyar politika mégis mindenhol egy külön, független hangként tűnik fel.”
Chao Jie-min, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia főtitkára szerint a bemutatott könyv jól mutatja, hogy Magyarország és Kína hasonló fejlődési filozófiát vall. Ezért egymás modernizációs törekvéseinek jó társai lehetnek. „Reméljük, hogy a Huszárvágás című könyv kínai nyelvű kiadása hozzájárul majd a magyar stratégiai gondolkodás jobb megértéséhez a kínai és európai tudósok számára is” – mondta Chao nyitóbeszédében.
