Kínai alapra épülhet az új világrend
A kínai Övezet és Út kezdeményezés (BRI) előmozdításának lehetőségeit tekintették át kínai és magyar kutatók a Xinhua Intézet pénteki szemináriumán Budapesten.
Kínai alapra épülhet az új világrend
Tükör

Kínai alapra épülhet az új világrend

Fotó: Xinhua
Eurázsia/MTI 24/02/2024 22:07

A kínai Övezet és Út kezdeményezés (BRI) előmozdításának lehetőségeit tekintették át kínai és magyar kutatók a Xinhua Intézet pénteki szemináriumán Budapesten.

Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója kijelentette, a BRI lehet a kiakulóban lévő új, multipoláris világrend kerete. Emlékeztett, a Magyar Nemzeti Bank –  az ötszázéves atlanti dominancia gyengülését felismerve –kezdeményezte a 2019 óta évenként megrendezett Budapest Eurasia Forum, majd 2021-ben az Eurázsia Központ létrehozását. Kiemelte, hogy a magyar kormány jól döntött a keleti nyitás politikájának folytatása mellett, mivel időközben kiderült, hogy Kína is a konnektivitásra, és nem a bezárkózásra építi külpolitikáját, tehát ha hazánk jól akarja pozicionálni magát az új világrendben, akkor folytatnia kell a keleti nyitást. Horváth Levente kitért arra is, hogy Magyarország uniós országként arra is törekszik, hogy hidat képezzen kelet és nyugat között.

Fotó: Xinhua

Liu Gang, a Xinhua ntézet elnöke szerint Kína úgy segíti a világ globális fejlődését, hogy közben figyelembe veszi a megsegített országok társadalmi-kulturális sajátosságait. Felidézte, a Xinhua Intézet további 15 kínai és külföldi tudásközpont bevonásával 2019-ben dolgozta ki az Övezet és Út tanulmányi és kutatási hálózatot, amely 130 kutató részvételével működik.

Fotó: Xinhua
Kong Xiangxin, a Xinhua Intézet kutatója kifejtette: noha a BRI a világ több mint 150 országában van jelen befektetéseivel, az eddig megtett út csupán a kezdet; hiszen eddig elsősorban a fejlődő országok alapvető infrastrukturális beruházásaira, azaz utak, hidak és távközlési hálózatok fejlesztésére koncentrált. A szakértő szerint a BRI a kölcsönös előnyökre épül és új lendületet ad a világgazdaságnak. Xu Lingui kutató ezt azzal egészítette ki, hogy Xi Jinping kínai elnök olyan hosszú távú külföldi befektetésekre épít, amelyek a helyben élő emberek fejlesztési igényeire alapozva alakítja ki a kölcsönös előnyökkel járó együttműködést.

Salát Gergely sinológus, a PPKE tanszékvezetője a Magyar Külügyi Intézet konnektivitás-kutatócsoportjának képviseletében arról beszélt: Magyarország jól tette, hogy az ellenséges nyugati közbeszédtől függetlenül az Európai Unió tagállamai közül elsőként csatlakozott a BRI-hez, hiszen a fejlődése érdekében minden irányba nyitnia kell. Kifejtette, ha hazánknak csak nyugati irányban vannak erős összeköttetései, akkor beszorítva marad egy félperifériás helyzetbe, ezért arra kell törekednie, hogy összekötő kapocs legyen a különböző centrumok között.

Moldicz Csaba, a Mathias Corvinus Collegium nemzetközi kapcsolatok iskolájának vezetője hangsúlyozta: a magyar gazdaságpolitika nem egyoldalú, hiszen a kínai tőkebefektetések aránya Magyarországon jelenleg csak 9 százalék a dél-koreai 17 százalékkal szemben. Szerinte felszínesek a bírálatok, amelyek korábban arról szóltak, miért nem jönnek a kínai befektetők, ma pedig már azt vitatják, miért engedi be az ország a kínai tőkét, például az akkumulátorgyártásba.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint a nyugati politikai elit a zöld ideológia alapján a kapcsolatépítés helyett a keleti kapcsolatok elvágásán dolgozik, miközben a magyar kormány az „irigy és rosszalló” nyugati pillantások ellenére a keleti és a kínai kapcsolatok ápolásával csak azt teszi, amit a nyugati nagyvállalatok egy része is tett a múltban.
Fotó: Xinhua
#multipoláris világrend #Kína #BRI
Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások

Elfogad