Fotó: AFP/Xinhua/Attila Volgyi
Hecker Flórián
05/09/2023 22:30
A vonatkozó statisztika egyértelműen megmutatja, hogy Magyarország mára a kínai befektetők elsőszámú régiós célpontjává vált. Tavaly Kína volt Magyarország legfontosabb Európán kívüli partnere, a kétoldalú kereskedelem teljes volumene közel hat százalékkal nőtt és meghaladta a rekordot jelentő 13 milliárd dollárt. A kínai és a hongkongi irányítású, közel négyszáz magyarországi vállalat mintegy 16 ezer főt foglalkoztat.
A magyar-kínai gazdasági együttműködés jelentősége mégsem közismert a nyilvánosságban. Még úgy sem, hogy a pénzügyi kapcsolatok a leggyorsabban fejlődnek a két ország viszonyában. Mindezt jól példázza a tavaszi rendkívüli fejlemény, hogy az eszközállományát tekintve a világ második legnagyobb hitelintézete, a China Construction Bank (CCB) fióktelepet nyitott Magyarországon, de jelen van a Bank of China és a China Development Bank is.
A CCB segíti a magyar cégek belépését a kínai piacra, illetve a kínai beruházások magyarországi megjelenését egyaránt. Elképesztő számokat produkál: 2022-ben a CCB csoport mérlegfőösszege 34,60 billió renminbi (RMB, 1 RMB durván 50 forintnak felel meg) volt, nettó nyeresége 323,166 milliárd RMB, működési bevétele 822,473 milliárd RMB. Az érkezése egyúttal azt is jelenti, hogy a világ négy legnagyobb mérlegfőösszegű hitelintézetéből három már jelen van Magyarországon.
Mindez maximálisan mutatja a kormányzat és a monetáris irányítás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyfilozófiáját, ami röviden úgy foglalható össze, hogy a cél, hogy Magyarország a közép-kelet-európai régió pénzügyi központjává váljon. A verseny éles, Varsó és Bécs hasonló pozíciót szán magának.
A magánszereplők ugyancsak keresik a kapcsolódást a kínai piaccal. Az OTP az idén nyáron közölte, hogy vegyesvállalatot alapít a Kínai Népköztársaságban 15 százalék tulajdoni részesedéssel, fogyasztási hitelezésre. Azt is fontos leszögezni, hogy a magyar-kínai viszony megerősítése nem egyoldalú és nem csak Magyarország érdeke. A két ország között hetven éves múltra tekintenek vissza a diplomáciai kapcsolatok, ugyanakkor a leglátványosabban az elmúlt 13 évben javultak. Ebben mérföldkő volt, hogy Magyarország 2015-ben csatlakozott az Övezet és Út (BRI) kezdeményezéshez.
A kínai fél számára vonzó hazánk versenyképes üzleti környezete, ezt jól mutatja, hogy olyan nemzetközileg is ismert kínai vállalatok, mint a Huawei, a már említett Bank of China, a Lenovo, a Semcorp, a Wanhua, a, ZTE, a CATL vagy a BYD Magyarországot választotta. De ennél is fontosabb az ország elhelyezkedése, ami Kínának kifejezetten kecsegtető. Magyarország kiemelt logisztikai bázisa Kínának, hiszen az innen az EU-ba érkező áruk mintegy 15-20 százaléka áthalad itt. Ez pedig olyan beruházásokat hívott életre, mint a milliárd dolláros értékű Budapest-Belgrád vasútvonal. Ugyancsak fontos kínai szándék a kínai valuta, az RMB nemzetközivé tétele. Ebben a magyar kormány és az MNB is maximálisan támogató. A jegybank el is indította Renminbi Programját, amellyel a kínai valuta növekvő nemzetközi súlyából kíván profitálni.
A gazdaságpolitikai támogatás, a közös érdek, a projektek és a célok tehát adottak a magyar-kínai relációban, így pedig kézenfekvő, hogy a pénzügyi szektor is fantáziát lát az együttműködésben.
A szerző gazdasági újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/III. számában jelent meg.
