A kínai gazdaság 2024-ben az előzetes kihívások ellenére is stabil növekedési pályán maradt. Gong Tao szerint „a GDP éves növekedése elérte az 5 százalékot, amely meghaladja a globális 3 százalékos átlagot.” Hangsúlyozta, hogy Kína világgazdasági szerepe továbbra is meghatározó, hiszen az ország hozzájárulása a globális növekedéshez „továbbra is 30 százalék körül mozgott.” A munkanélküliségi ráta 5,1 százalékon stabilizálódott, míg a fogyasztói árak mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek.
Kína technológiai fejlődése tovább gyorsult, különösen a repülőgépipar, az elektronikai kommunikáció és az új energia alapú járművek gyártásában. Gong Tao kiemelte, hogy „a Chang’e-6 űrszonda végrehajtotta az emberiség első mintavételét a Hold túlsó oldaláról, és elkészült a 450 km/órás sebességű kínai nagysebességű vonat.”
A nagykövet külön kitért a magyar-kínai tudományos és technológiai együttműködés erősödésére. „A BYD és a CATL más kínai high-tech vállalkozások Magyarországon vetették meg lábukat,” emlékeztetett, hozzátéve, hogy Magyarország volt a Pujiang Innovációs Fórum díszvendége. Ezen túlmenően a Kína–Magyarország Tudományos Innovációs Nap és a kínai-magyar tudományos és technológiai együttműködési bizottság 10. ülése is sikeresen lezajlott, ami tovább ösztönözte a két ország közötti kutatási és ipari partnerségeket.
A kínai külkereskedelmi volumen 2024-ben új rekordot döntött, meghaladva a 43 ezermilliárd jüant. A befektetések szintén dinamikusan fejlődtek: „Kína teljesen eltörölte a külföldi befektetések korlátozásait a feldolgozóiparban” – mondta Gong Tao.
A magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok is erősödtek, a kétoldalú kereskedelem volumene meghaladta a 16 milliárd dollárt, ami 11,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A nagykövet szerint Magyarország továbbra is kulcsszereplő Kína európai gazdasági stratégiájában, hiszen a kínai vállalatok számára az ország „nemcsak egy piac, hanem egy regionális központ is.”
Külön kiemelte a kínai vállalatok magyarországi jelenlétének növekedését, amelyet az elmúlt években olyan beruházások is erősítettek, mint a kínai akkumulátorgyártók és autóipari cégek betelepülése. Az olyan vállalatok, mint a BYD, a CATL és a NIO, stratégiai partnerséget építettek ki Magyarországgal, amely az elektromos járművek és akkumulátorok európai gyártásában vezető szerepet tölthet be.
A diplomata méltatta Magyarország szerepét a kínai-európai kapcsolatokban, különösen Xi Jinping kínai elnök 2024 májusi látogatása kapcsán. „Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt Új Korszak Átfogó Stratégiai Partnerséggé fejlesztették a kínai-magyar kapcsolatokat” – emelte ki.
Gong Tao hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyik legfontosabb partner Közép-Európában, hiszen Budapest hosszú távon elkötelezett a kínai beruházások és együttműködés előmozdítása mellett. Kína ezt stratégiai lehetőségként értékeli, hiszen Magyarország földrajzi elhelyezkedése és stabil gazdaságpolitikája kedvező feltételeket biztosít a kínai cégek számára.
A kínai nagykövet végül kiemelte, hogy a két ország közötti kapcsolatok nemcsak gazdasági, hanem kulturális és oktatási területen is bővülnek. A Konfuciusz Intézetek és az egyetemi csereprogramok egyre népszerűbbek, és a két ország közötti turisztikai forgalom is élénkül. „A jövőben is folytatjuk a kulturális és oktatási együttműködés erősítését, hogy még szorosabbá tegyük a két nép közötti baráti kapcsolatokat” – fogalmazott Gong Tao.
A sajtótájékoztató végén a nagykövet hangsúlyozta: Kína továbbra is stratégiai partnerként tekint Magyarországra, és minden lehetőséget megragad a kétoldalú kapcsolatok további erősítésére.