Fotó: Netflix
Salát Gergely
06/09/2024 22:00
A kínai sci-fi-áttörést egyetlen – igaz, igencsak terjedelmes – mű hozta el: Liu Cixin A háromtest-trilógiája, amely először 2006–2010 között jelent meg Kínában. Ebben egy kiábrándult kínai tudós üzenetet küld az űrbe, aminek nyomán egy Trisolaris nevű bolygó lakói elindulnak, hogy elfoglalják bolygónkat, s számítások szerint négyszáz év múlva érnek ide. A sötét történet végén már a trisolarisiaknál is nagyobb veszélyek fenyegetik az emberiséget, sőt az egész univerzumot, amelyek rendkívül sok etikai és filozófiai dilemmát is felvetnek.
A Háromtest előtt a sci-fi rétegműfaj volt Kínában, Liu műve azonban e szubkultúrán kívül is népszerű lett. Világsikerré akkor vált, amikor a kínai–amerikai Ken Liu megismertette a művet az angolszász olvasóközönséggel. A regényből először Kínában készült sorozat, de a globális közönséghez nem ez jutott el, hanem a Netflix idén bemutatott nyolcrészes feldolgozása. Ez a cselekmény nagy részét Kínából Londonba helyezi, a kínai szereplők zömének helyét pedig egy sokszínű nemzetközi társaság veszi át. A Netflixet sokan bírálták a történet „elkínaiatlanítása” miatt, mások szerint viszont a külföldi közönség számára csak így lehetett fogyaszthatóvá tenni Liu művét.
Liu Cixinnek A háromtest-trilógián kívül magyarul még két regénye jelent meg. A Hangyák és dinoszauruszok a Földön játszódik a kréta korban, amikor a címben említett két faj egymással furcsa szimbiózisban élve fejlett civilizációt hoz létre, hogy aztán öngyilkos módon elpusztítsa azt. A Gömbvillám egy fizikus életútját kíséri végig, akinek a szüleit gömbvillám öli meg, ezért az egész életét felteszi rá, hogy megfejtse e jelenséget – ez sikerül is neki, de eredményeinek katonai felhasználása súlyos következményekhez vezet. Liunak két novellája is olvasható magyarul a Ken Liu által szerkesztett Láthatatlan bolygók című antológiában, amely a mai kínai sci-firől ad körképet. Ebben találkozhatott a magyar olvasó először a Hao Jingfang nevű írónővel az Összecsukható Peking révén. A novellában a várost három – különböző társadalmi rétegek által lakott – részre osztják, ezek különböző napszakokban lehetnek a felszínen, a többire a föld alá süllyesztik őket. Hao Jingfangnak idén regénye is megjelent magyarul Hazatérés címmel. Ez egyfajta jövőben játszódó coming of age történet néhány marsi tinédzserről, akik a Földön folytatott tanulmányaik után nem találják helyüket a vörös bolygón működő kolónia utópisztikus társadalmában.
A sci-fi alapvetően nemzetközi műfaj, de azért a kínai művekben bőven találunk kínai elemeket is. Éppen ezek miatt igazán érdekesek ezen írások, hiszen megtudhatjuk belőlük, hogy a kínaiak miként látnak olyan univerzális kérdéseket, mint a technológiai fejlődés vagy az emberiség helye a világban. S nem utolsósorban, a kínai sci-fik – izgalmas olvasmányok.
A szerző a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. szeptemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
