Az amerikai cégek között a Lockheed Martinhoz, a Raytheonhoz és a General Dynamics-hez kötődő vállalatok is vannak – írta a South China Morning Post a kínai külügyminisztérium közleménye alapján.
Az intézkedések, amelyek magukban foglalják a Kínában lévő vagyon befagyasztását és a felsővezetőknek az országba való belépési tilalmat, beleértve Hongkongot és Makaót is, szerdától léptek hatályba – tette hozzá a közlemény.
A külügyminisztérium szerint a szankciókra azért volt szükség, mivel Washington „válogatás nélkül, Oroszországgal kapcsolatos indokok miatt törvénytelen egyoldalú intézkedéseket vezetett be számos kínai szervezet ellen.”
A minisztérium szerint továbbá az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket ad el Tajvannak, ami súlyosan sérti az egy Kína elvet és a két ország közös nyilatkozatait, valamint súlyosan aláássa Kína szuverenitását és területi integritását.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán a dél-kínai Guangzhouban tárgyalt Wang Yi kínai hivatali kollégájával. Az egyeztetésen Kuleba kijelentette: Kijev kész tárgyalni Oroszországgal abban az esetben, ha Moszkva is készen áll tisztességesen tárgyalni.
A Fatah, a Hamász és más palesztin csoportok képviselői kedden közös egységnyilatkozatot írtak alá Pekingben, a megállapodásban a köztük lévő megosztottság megszüntetésére és a palesztin egység megerősítésére tettek ígéretet – közölte a kínai állami média kedden.
Donald Trump volt amerikai elnök a republikánus nemzeti gyűlésen (RNC) elmondott beszédében megismételte, hogy a gazdaság fellendítése érdekében nyitott azon elképzelés felé, hogy a kínai autógyártók elektromos járműveket gyártsanak az Egyesült Államokban. Ezzel a republikánus jelölt szembe megy a Biden-adminisztráció politikájával, amely igyekezett kiszorítani az országból a kínai gyártókat.