Az amerikai cégek között a Lockheed Martinhoz, a Raytheonhoz és a General Dynamics-hez kötődő vállalatok is vannak – írta a South China Morning Post a kínai külügyminisztérium közleménye alapján.
Az intézkedések, amelyek magukban foglalják a Kínában lévő vagyon befagyasztását és a felsővezetőknek az országba való belépési tilalmat, beleértve Hongkongot és Makaót is, szerdától léptek hatályba – tette hozzá a közlemény.
A külügyminisztérium szerint a szankciókra azért volt szükség, mivel Washington „válogatás nélkül, Oroszországgal kapcsolatos indokok miatt törvénytelen egyoldalú intézkedéseket vezetett be számos kínai szervezet ellen.”
A minisztérium szerint továbbá az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket ad el Tajvannak, ami súlyosan sérti az egy Kína elvet és a két ország közös nyilatkozatait, valamint súlyosan aláássa Kína szuverenitását és területi integritását.
Bár a nyugati politikai diskurzus gyakran autokratikus fordulattal vádolja Georgiát, a valóság jóval összetettebb. A társadalom továbbra is szilárdan EU-párti, miközben a Georgiai Álom hosszú távú stabilizáló kormányzása és a látványos gazdasági növekedés meghatározza a választók döntéseit. Mindez bizonyítja, hogy az ország jövője továbbra is Európához kötődik.
Október 21-én a japán Liberális Demokrata Párt (LDP) Takaicsi Szanaét választotta elnökének, ezzel a politikus egyben Japán első női miniszterelnökévé is vált. A gyakran radikális nézeteiről ismert kormányfőnek komoly kihívásokkal kell szembenéznie: az egyre növekvő regionális feszültségek közepette növekedési pályára kell állítania az elöregedő társadalom negatív hatásai által sújtott japán gazdaságot.
Emmanuel Macron francia elnök és Xi Jinping kínai államfő csütörtökön Pekingben tartott megbeszélést, amelynek középpontjában a kétoldalú együttműködések bővítése, az ukrajnai háború, valamint az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi feszültségek álltak.