Az amerikai cégek között a Lockheed Martinhoz, a Raytheonhoz és a General Dynamics-hez kötődő vállalatok is vannak – írta a South China Morning Post a kínai külügyminisztérium közleménye alapján.
Az intézkedések, amelyek magukban foglalják a Kínában lévő vagyon befagyasztását és a felsővezetőknek az országba való belépési tilalmat, beleértve Hongkongot és Makaót is, szerdától léptek hatályba – tette hozzá a közlemény.
A külügyminisztérium szerint a szankciókra azért volt szükség, mivel Washington „válogatás nélkül, Oroszországgal kapcsolatos indokok miatt törvénytelen egyoldalú intézkedéseket vezetett be számos kínai szervezet ellen.”
A minisztérium szerint továbbá az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket ad el Tajvannak, ami súlyosan sérti az egy Kína elvet és a két ország közös nyilatkozatait, valamint súlyosan aláássa Kína szuverenitását és területi integritását.
Interjú Alekszej Jurjevics Drobinyinnal, az orosz külügyminisztérium külpolitikai tervező osztályának igazgatójával.
Peking 2021 óta pörgette fel az uránlelőhelyek kutatását, hogy saját forrásokból fedezhesse egyre növekvő igényeit.
A libanoni hadsereg vezetőjét, Joseph Aount választották meg a közel-keleti ország elnökévé csütörtökön. Aoun a csütörtöki parlamenti szavazás második fordulójában 99 szavazatot szerzett, ezzel pedig feloldotta a 2022 októbere óta tartó patthelyzetet, amely miatt Libanonnak az elmúlt bő két évben nem volt elnöke.