Az amerikai cégek között a Lockheed Martinhoz, a Raytheonhoz és a General Dynamics-hez kötődő vállalatok is vannak – írta a South China Morning Post a kínai külügyminisztérium közleménye alapján.
Az intézkedések, amelyek magukban foglalják a Kínában lévő vagyon befagyasztását és a felsővezetőknek az országba való belépési tilalmat, beleértve Hongkongot és Makaót is, szerdától léptek hatályba – tette hozzá a közlemény.
A külügyminisztérium szerint a szankciókra azért volt szükség, mivel Washington „válogatás nélkül, Oroszországgal kapcsolatos indokok miatt törvénytelen egyoldalú intézkedéseket vezetett be számos kínai szervezet ellen.”
A minisztérium szerint továbbá az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket ad el Tajvannak, ami súlyosan sérti az egy Kína elvet és a két ország közös nyilatkozatait, valamint súlyosan aláássa Kína szuverenitását és területi integritását.
Tízezrek ünnepelték kedden Hanoiban a vietnámi függetlenség nyolcvanadik évfordulóját. A jeles alkalomból nagyszabású katonai parádét rendeztek a Ba Dinh téren, ahol 1945. szeptember 2-án Ho Chi Minh elnök kihirdette az ország függetlenségét a francia gyarmati uralom alól.
Xi Jinping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök kijelentették, hogy tovább javítják a 2020-as határkonfliktus óta feszült kapcsolataikat, és egyetértettek abban, hogy nem vetélytársként, hanem partnerként kell tekinteniük egymásra.
A Moszkva és Peking közötti együttműködés megerősítését szorgalmazta a Xinhua hírügynökségnek kínai látogatását megelőzően adott interjúban Vlagyimir Putyin orosz elnök.