Az amerikai cégek között a Lockheed Martinhoz, a Raytheonhoz és a General Dynamics-hez kötődő vállalatok is vannak – írta a South China Morning Post a kínai külügyminisztérium közleménye alapján.
Az intézkedések, amelyek magukban foglalják a Kínában lévő vagyon befagyasztását és a felsővezetőknek az országba való belépési tilalmat, beleértve Hongkongot és Makaót is, szerdától léptek hatályba – tette hozzá a közlemény.
A külügyminisztérium szerint a szankciókra azért volt szükség, mivel Washington „válogatás nélkül, Oroszországgal kapcsolatos indokok miatt törvénytelen egyoldalú intézkedéseket vezetett be számos kínai szervezet ellen.”
A minisztérium szerint továbbá az Egyesült Államok továbbra is fegyvereket ad el Tajvannak, ami súlyosan sérti az egy Kína elvet és a két ország közös nyilatkozatait, valamint súlyosan aláássa Kína szuverenitását és területi integritását.
Kína és az Egyesült Államok számára csak a párbeszéd és az együttműködés a járható út, de ezek mellé még szükséges a határozott kormányzás, világos célok kijelölése és a zavaró tényezők kiiktatása - jelentette ki Xi Jinping kínai elnök Donald Trump amerikai elnökkel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésében Xi közlése szerint.
Az Európai Unió és Kína közti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója áll a júniusi Eurázsia középpontjában. Neves magyar és kínai szakértők segítségével mutatjuk be az elmúlt fél évszázad eseményeit és a jelenlegi kilátásokat. Címlapos interjúnkban Alice Weidelt, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnökét kérdezzük a változó világrend geopolitikai kihívásairól és arról is, miért indít Brüsszel eljárásokat Magyarország ellen.
Az ukrajnai háború kitörése óta a legnagyobb katonai parádét tartották a Győzelem napja alkalmából a Vörös téren. Ezt eleve indokolta a második világháború európai befejezésének, a náci Németország legyőzésének 80. évfordulója, ám Vlagyimir Putyin a díszszemlével Oroszország katonai erejét, valamint az elszigetelésére három éve irányuló nyugati kísérletek kudarcát is demonstrálhatta.