Az óesztendő végének alighanem legnagyobb horderejű gazdasági híre az volt, hogy a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD Szegeden építi fel első európai autógyárát. Az elektromos és plug-in hibridek eladásában is világelsőnek számító cég ezzel a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb, sajtóhírek szerint többmilliárd eurós beruházását hajtja végre, egyúttal megtöri a német gyártók magyarországi egyeduralmát.
Érdekesség, hogy a német kormány is bejelentkezett a BYD-gyárért, amellyel a Saar-vidék zsugorodó iparának adtak volna új lendületet, ám a versenyből Magyarország került ki győztesen, így Szeged határában, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet és a Science Park szomszédságában építi fel az elektromosautó-gyárát, ahonnan az európai piacot szolgálja majd ki, és nem mellékesen több ezer új munkahelyet is teremt.
Villámgyors növekedés
A BYD-sztori önmagában is figyelemreméltó sikertörténet. A Build Your Dreams – váltsd valóra álmaidat név mögött egy 1995-ben alapított kínai vállalat működik, amely sokáig egyáltalán nem foglalkozott autókkal, szerteágazó tevékenységük legfontosabb pillére a mobiltelefonok akkumulátorainak gyártása volt. Az autóiparba csupán 2003-ban szálltak be a BYD Auto megalapításával, és bár az első modelljük még bőven hagyott kívánnivalót maga után, gyorsan megjelentek a kiforrottabb elektromos járműveik, mára pedig a nagysebességű vonatokon át autóbuszokig számos műfajban fontos piaci szereplő a cégcsoport. Mindenekelőtt Kína legnagyobb EV-gyártója, hazai piacán már megelőzte a Volkswagent, noha a német gyártó nem csak elektromos járműveket értékesít Kínában. Globális szinten pedig hatalmas eredmény, hogy a tavalyi negyedik negyedév EV-eladási statisztikája szerint megelőzte az elektromos átállás eddigi rekorderét, a Teslát, és a BYD-nek oroszlánrésze volt abban, hogy Kína 2023-ra Japánt és Németországot megelőzve darabszám alapján a világ legnagyobb autóexportőrévé vált.
A BYD látványos sikerét elsősorban erős K+F kompetenciájának, diverzifikált termékportfóliójának, erős pénzügyi teljesítményének, stratégiai partnerkapcsolatainak és az innovációra való összpontosításának köszönheti. A vállalat többek között a világ egyik vezető energiatároló rendszer gyártója, valamint az a tény, hogy a gyártás teljes vertikumát uralja – azaz saját akkumulátorokat gyárt, az alkatrészeket és a chipeket pedig a BYD Electric szállítja –, még a világgazdaság számára nehezebb időszakokban is lehetővé teszi, hogy kordában tartsák az árakat.
Hasznos együttműködés
Az teljesen világos, hogy a gigaberuházás mit ad Magyarországnak. Az új autógyár beleillik a kormány terveibe, amelyek Magyarországot az elektromosautó-ipar egyik legfontosabb bázisává teszik, felkészülve a belsőégésű motorok kivezetése utáni évekre. De jól jár az ázsiai partner is, ugyanis Európa hagyományosan erős autópiac, és különösen igaz ez az elektromos járművekre. Okkal remélnek jelentős hasznot itt a kínai gyártók, akiknek most már több okból is jobban megéri a kontinensre költöztetni a gyártást, mint az otthon legyártott autókat ideszállítani. Egyrészt a szélesedő piaci lehetőségek miatt olcsóbb és kényelmesebb így a működés, és Magyarország hagyományosan erős az autógyártás terén, akkumulátorgyárak is bőven akadnak már. De legalább ilyen fontos az is, hogy az itteni gyártás csökkenti a kibocsátást és ezáltal növeli az elérhető támogatások mértékét, csökkenti annak a veszélyét, hogy védővámok kerülnek a kínai cégek árujára, sőt az uniós és tagállami programok keretében a kínai beruházók is jelentős támogatásokban részesülnek. Jó példa erre Franciaország, ahol nemrég úgy szigorítottak az elektromos autók lakossági vásárlásához nyújtott állami támogatást, hogy a kedvezményezettek köréből kizárták a Kínában gyártott autókat, és csak az európai, illetve az európai környezetvédelmi előírásoknak megfelelő országokból származó autókra biztosítanak támogatást. Mivel vélhetően hasonló lépéseket más uniós országok is meglépnek a közeljövőben, a BYD-nak szó szerint aranyat fog érni, hogy „házon belül” van a gyártás, hiszen a vásárlók értelemszerűen a támogatott modelleket keresik jobban.
Már pörögnek az eladások
A kínai gyártó eddig sem volt ismeretlen Magyarországon, 2017-ben Komáromban nyitotta meg első európai gyárát, ahol többek között elektromos buszok készülnek, tavaly októberben pedig a kelet-közép-európai régióban elsőként Budapesten kezdte el forgalmazni személyautóit. „Első perctől kezdve erős az érdeklődés a márka és a modellek iránt, sokkal nagyobb, mint amire előzetesen számítottunk” – mondta az Eurázsiának Békés Miklós, a BYD járművek egyik hazai forgalmazója, a Wallis Motor Duna kereskedelmi igazgatója. Hozzátette, a sajtóvisszhang is nagyon pozitív, és a potenciális magyar vásárlók óriási bizalmat tanúsítanak a BYD irányába. A cég Magyarországon első körben három modellt dobott a piacra, a kisebb méretű Dolphint, az Atto 3 SUV-ot, illetve a Tesla Model 3 konkurenciájának szánt Sealt. Utóbbi kapcsán Békés Miklós kiemelte, hogy a Wallis Motornál az eddigi megvásárolt BYD modellek mintegy 30 százalékát a Seal teszi ki, míg az eddigi tapasztalatok alapján a legnépszerűbb modell az Atto 3. A vevők, illetve érdeklődők véleménye alapján ezek a modellek műszaki tartalomban és dizájnban is utolérték, sőt akár meg is előzték a piac többi szereplőjét.
„A kínai gyártó termékeibe nagyon sok olyan extra kerül be alapfelszereltségként, mely más márkák esetében feláras opcióként rendelhetők, így az ügyfeleink visszajelzése alapján nagyon jó ár-érték arányú autókkal lépett a tisztán elektromos autók piacára a BYD” – mutatott rá Békés Miklós.
Jól megy az értékesítés a komáromi gyárnak is, év eleji friss hír, hogy a belga De Lijn közlekedési társaság közel száz darab tisztán elektromos hajtású buszt rendelt, a korábban preferált belga és holland gyártók helyett ezúttal a BYD-től, több mint 43 millió euró értékben, amelyek Komáromban kerülnek majd le a gyártósorról.
A szerző gazdasági újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Kazahsztán és Türkmenisztán építi majd az Afganisztánon átvezető kereskedelmi folyosót.
Kiderült, a jövő év végére már teljesen készen lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza.
Jövőre indulhatnak az építkezések, melyektől a turizmus fellendülését várják.