Az óesztendő végének alighanem legnagyobb horderejű gazdasági híre az volt, hogy a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD Szegeden építi fel első európai autógyárát. Az elektromos és plug-in hibridek eladásában is világelsőnek számító cég ezzel a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb, sajtóhírek szerint többmilliárd eurós beruházását hajtja végre, egyúttal megtöri a német gyártók magyarországi egyeduralmát.
Érdekesség, hogy a német kormány is bejelentkezett a BYD-gyárért, amellyel a Saar-vidék zsugorodó iparának adtak volna új lendületet, ám a versenyből Magyarország került ki győztesen, így Szeged határában, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet és a Science Park szomszédságában építi fel az elektromosautó-gyárát, ahonnan az európai piacot szolgálja majd ki, és nem mellékesen több ezer új munkahelyet is teremt.
Villámgyors növekedés
A BYD-sztori önmagában is figyelemreméltó sikertörténet. A Build Your Dreams – váltsd valóra álmaidat név mögött egy 1995-ben alapított kínai vállalat működik, amely sokáig egyáltalán nem foglalkozott autókkal, szerteágazó tevékenységük legfontosabb pillére a mobiltelefonok akkumulátorainak gyártása volt. Az autóiparba csupán 2003-ban szálltak be a BYD Auto megalapításával, és bár az első modelljük még bőven hagyott kívánnivalót maga után, gyorsan megjelentek a kiforrottabb elektromos járműveik, mára pedig a nagysebességű vonatokon át autóbuszokig számos műfajban fontos piaci szereplő a cégcsoport. Mindenekelőtt Kína legnagyobb EV-gyártója, hazai piacán már megelőzte a Volkswagent, noha a német gyártó nem csak elektromos járműveket értékesít Kínában. Globális szinten pedig hatalmas eredmény, hogy a tavalyi negyedik negyedév EV-eladási statisztikája szerint megelőzte az elektromos átállás eddigi rekorderét, a Teslát, és a BYD-nek oroszlánrésze volt abban, hogy Kína 2023-ra Japánt és Németországot megelőzve darabszám alapján a világ legnagyobb autóexportőrévé vált.
A BYD látványos sikerét elsősorban erős K+F kompetenciájának, diverzifikált termékportfóliójának, erős pénzügyi teljesítményének, stratégiai partnerkapcsolatainak és az innovációra való összpontosításának köszönheti. A vállalat többek között a világ egyik vezető energiatároló rendszer gyártója, valamint az a tény, hogy a gyártás teljes vertikumát uralja – azaz saját akkumulátorokat gyárt, az alkatrészeket és a chipeket pedig a BYD Electric szállítja –, még a világgazdaság számára nehezebb időszakokban is lehetővé teszi, hogy kordában tartsák az árakat.
Hasznos együttműködés
Az teljesen világos, hogy a gigaberuházás mit ad Magyarországnak. Az új autógyár beleillik a kormány terveibe, amelyek Magyarországot az elektromosautó-ipar egyik legfontosabb bázisává teszik, felkészülve a belsőégésű motorok kivezetése utáni évekre. De jól jár az ázsiai partner is, ugyanis Európa hagyományosan erős autópiac, és különösen igaz ez az elektromos járművekre. Okkal remélnek jelentős hasznot itt a kínai gyártók, akiknek most már több okból is jobban megéri a kontinensre költöztetni a gyártást, mint az otthon legyártott autókat ideszállítani. Egyrészt a szélesedő piaci lehetőségek miatt olcsóbb és kényelmesebb így a működés, és Magyarország hagyományosan erős az autógyártás terén, akkumulátorgyárak is bőven akadnak már. De legalább ilyen fontos az is, hogy az itteni gyártás csökkenti a kibocsátást és ezáltal növeli az elérhető támogatások mértékét, csökkenti annak a veszélyét, hogy védővámok kerülnek a kínai cégek árujára, sőt az uniós és tagállami programok keretében a kínai beruházók is jelentős támogatásokban részesülnek. Jó példa erre Franciaország, ahol nemrég úgy szigorítottak az elektromos autók lakossági vásárlásához nyújtott állami támogatást, hogy a kedvezményezettek köréből kizárták a Kínában gyártott autókat, és csak az európai, illetve az európai környezetvédelmi előírásoknak megfelelő országokból származó autókra biztosítanak támogatást. Mivel vélhetően hasonló lépéseket más uniós országok is meglépnek a közeljövőben, a BYD-nak szó szerint aranyat fog érni, hogy „házon belül” van a gyártás, hiszen a vásárlók értelemszerűen a támogatott modelleket keresik jobban.
Már pörögnek az eladások
A kínai gyártó eddig sem volt ismeretlen Magyarországon, 2017-ben Komáromban nyitotta meg első európai gyárát, ahol többek között elektromos buszok készülnek, tavaly októberben pedig a kelet-közép-európai régióban elsőként Budapesten kezdte el forgalmazni személyautóit. „Első perctől kezdve erős az érdeklődés a márka és a modellek iránt, sokkal nagyobb, mint amire előzetesen számítottunk” – mondta az Eurázsiának Békés Miklós, a BYD járművek egyik hazai forgalmazója, a Wallis Motor Duna kereskedelmi igazgatója. Hozzátette, a sajtóvisszhang is nagyon pozitív, és a potenciális magyar vásárlók óriási bizalmat tanúsítanak a BYD irányába. A cég Magyarországon első körben három modellt dobott a piacra, a kisebb méretű Dolphint, az Atto 3 SUV-ot, illetve a Tesla Model 3 konkurenciájának szánt Sealt. Utóbbi kapcsán Békés Miklós kiemelte, hogy a Wallis Motornál az eddigi megvásárolt BYD modellek mintegy 30 százalékát a Seal teszi ki, míg az eddigi tapasztalatok alapján a legnépszerűbb modell az Atto 3. A vevők, illetve érdeklődők véleménye alapján ezek a modellek műszaki tartalomban és dizájnban is utolérték, sőt akár meg is előzték a piac többi szereplőjét.
„A kínai gyártó termékeibe nagyon sok olyan extra kerül be alapfelszereltségként, mely más márkák esetében feláras opcióként rendelhetők, így az ügyfeleink visszajelzése alapján nagyon jó ár-érték arányú autókkal lépett a tisztán elektromos autók piacára a BYD” – mutatott rá Békés Miklós.
Jól megy az értékesítés a komáromi gyárnak is, év eleji friss hír, hogy a belga De Lijn közlekedési társaság közel száz darab tisztán elektromos hajtású buszt rendelt, a korábban preferált belga és holland gyártók helyett ezúttal a BYD-től, több mint 43 millió euró értékben, amelyek Komáromban kerülnek majd le a gyártósorról.
A szerző gazdasági újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Minden kihívás ellenére tavaly tovább nőtt a globális textipiac. Az ágazatot elsősorban Ázsia uralja: hasít Kína, feltörekvőben van India, Törökország viszont válságot él át.
Kína az amerikai büntetővámokra válaszul maga is vámokat vetett ki az Egyesült Államokból származó egyes termékekre. Peking szerint azonban inkább párbeszédre lenne szükség.
Kína éves szolgáltatáskereskedelme tavaly először haladta meg az ezermilliárd amerikai dollárt, ami bizakodásra ad okot a jövőre való tekintettel.