Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Szalma György
11/03/2025 22:00
Kína legendásan ügyel arra, hogy gazdasági kapcsolatait szigorúan a pragmatizmus elvei szerint építse. A jó kormányközi együttműködés azonban jelentős mértékben megkönnyíti, hogy egy partnerország sikerrel járjon a kínai piacon. Magyarország kivételes helyzetet élvez ebben a tekintetben, amelyet Xi Jinping 2024. májusi látogatása nyomatékosított, amikor a kínai elnök kijelentette, hogy immár hivatalosan is az All-weather Comprehensive Strategic Partnership for the New Era, azaz Minden időjárási körülmények közötti átfogó stratégiai partnerség az új korszakra szintjére került a két ország kapcsolata.
A bejelentés után várható volt, hogy a jelentős ipari beruházások mellett más területeken is bővülnek majd a gazdasági együttműködés lehetőségei. A találkozó után nyilvánossá vált, hogy Orbán Viktor és a kínai elnök 18 megállapodást írtak alá, amelyek érintették a magyar mezőgazdasági termékek kínai exportját is. Ezzel összefüggésben nem mellékes, hogy Közép-Európában Magyarország rendelkezett eddig is a legtöbb exportengedéllyel Kína irányába. A korábbi években a magyar libamáj, a tokaji aszú, a mangalica és a toll voltak a leginkább keresett magyar termékek. Az említettek mellett azonban a sertés-, liba-, kacsa-, marha- és nyúlhúsra, napos kacsára és libára, tenyésztési célból kacsa- és liba tenyésztojásra, nyersgyapjúra, illetve az élő lóra, tejre, valamint búzára, takarmánykukoricára, cseresznyére is rendelkezik hazánk exportengedéllyel.
A magyar vetőmag-nemesítés és -előállítás is kiváló lehetőségek előtt áll, éppen úgy, ahogy az a tudományos produktum, amely hazánk agrártudományi egyetemein létrejön. Emlékezetes, hogy Kína természeti erőforrások miniszterhelyettese, Zhuang Shaoqin 2023 decemberében Gödöllőre látogatott, ahol a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen az együttműködés lehetőségeiről tárgyalt az intézmény vezetőivel. Kína tehát a magyar know-how-ra éppúgy számít, mint a friss gyümölcsre vagy a finom magyar borokra.
A kölcsönös előnyök elvének szellemében azonban Kínának is eminens érdeke, hogy elmélyítse a gazdasági kapcsolatokat Magyarországgal. Legyen szó akár az agrárium, a feldolgozóipar vagy a kereskedelem bármely szegmensének fejlesztéséről. Kína számára ugyanis hazánk jelenti a kaput a közép-európai régió, illetve az EU irányába. A kialkudott pozíciók megtartása, esetleges bővítése ezért mindkét félnek érdekében áll.
A csillagzatok pedig a magyar agráriumnak kedveznek. Miután ugyanis rengeteg áru érkezik Kínából, könnyen ki lehetne használni, hogy az áruszállító eszközök alacsony kihasználtsággal térnek vissza Kínába. A logisztikai kérdések rentábilis megoldása szempontjából ez egy kihagyhatatlan lehetőség a hazai üzleti szféra számára.
Mindezek mellett azonban azt is számításba kell venni, hogy a magyar termékek menynyiségi tekintetben képtelenek valódi tényezővé válni a kínai piacon. Jelentős profitot nehéz úgy megteremteni, hogy csak a feldolgozatlan nyersanyagot adjuk el Kínában. A magyar agrárágazat számára a prémium termékek gyártása és értékesítése jelentené az igazi esélyt arra, hogy meghódítsa a kínai piacot és a vásárlókat. Az ázsiai ország ugyanis képes előteremteni mindent a maga számára, a 600 milliós kínai középosztály pedig az egyedi termékek iránt mutat nagyobb érdeklődést. A ma már népszerű magyar brand farvizén kell tehát olyan márkaépítést folytatni, amely hosszú távon garantálja a magyar agrárcikkek jelenlétét a kínai boltok polcain.
A szerző újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!