Az iparművész önálló kiállítása nem csupán egy tradicionális mesterségbe enged betekintést, hanem a Csoszon-kori társadalmi viszonyokat is bemutatja a látogatóknak - közölte
a Koreai Kulturális Központ pénteken az MTI-vel.
A három hónapon át látogatható tárlaton több mint harminc egyedi műalkotás tekinthető meg, köztük királyi viseletek, paravánok, csomagoló kendők (bodzsági), függődíszek (norige) és buddhista szimbólumokat ábrázoló hímzések. Az aprólékos öltések és élénk színviláguk révén ezek az alkotások a Csoszon-dinasztia (1392-1897) udvari kultúrájába, és a koreai népi hiedelemvilágba is betekintést nyújtanak.
A Csoszon-dinasztia több mint ötszáz éven át határozta meg Korea társadalmi, politikai és kulturális fejlődését. Ez az időszak nemcsak a konfucianizmus elterjedését hozta magával, hanem a művészetek, köztük a hímzés virágzását is. A koreai királyi udvari viseleteket és hagyományos használati tárgyakat díszítő hímzések elkalauzolják az érdeklődőket a Csoszon-kori világba, amely a mai napig hatással van a koreai vizuális kultúrára és kézműves művészetekre.
A kiállításon látható I Szonggje, a Csoszon-dinasztia alapítójának ötkarmú sárkányhímzése, amely a dinasztia védelmező és hatalmi szerepét jelképezte. A főnix motívum a királyné viseletén látható, amely az előkelőség és méltóság megtestesítője volt. A katonai tisztviselők egyedi rangjelzéseit (hjungbe) tigrisek és más mitikus állatok hímzései díszítették, míg a civil hivatalnokok viseletén felhők és darvak jelentek meg. Az esküvői öltözékek hímzései, mint például a hvarot, a királyi menyasszonyi ruha szintén kiemelt szerepet kaptak a Csoszon-kori ceremóniákon.
A bodzsági, a koreai csomagoló kendő a szerencse, a harmónia és az esztétikai tökéletesség szimbóluma is a koreai kultúrában. A kiállítás külön szekcióban mutatja be a bodzsági művészetét, amely a mindennapi életben és az ünnepi alkalmak során egyaránt fontos szerepet játszott. Az iparművész bodzsági munkái közül különösen figyelemre méltók a kortárs motívumokkal díszített, de hagyományos technikával hímzett textíliák, amelyek egyszerre képviselik a tradíciót és a modernitást.
A kiállítás egyik különlegessége a buddhista motívumokat bemutató hímzéskollekció, amelynek darabjai szútrarészleteket, lótuszvirágokat és bódhiszattvákat ábrázolnak. Ezek a művek a koreai buddhizmus spirituális hagyományait és vizuális kultúráját közvetítik. Ezeket a hímzéseket gyakran használták templomi dekorációként, imazászlóként vagy rituális textíliaként, amelyeket szertartások során alkalmaztak. A Csoszon-korban a konfucianizmus volt az uralkodó ideológia, ezért a buddhizmus háttérbe szorult, de továbbra is jelentős szerepet játszott a mindennapi vallásosságban és a művészetekben. A szerzetesek által készített buddhista hímzések különösen értékesek voltak, mivel ezek a darabok gyakran fogadalmi tárgyként készültek. A kiállításon látható buddhista hímzések nemcsak a vallási szimbólumok gazdagságát tárják fel, hanem a koreai kézművesség technikai kifinomultságát is bemutatják - olvasható a közleményben.
Lee Jungsook több mint négy évtizede foglalkozik hímzéssel, és művészetét már több mint negyven nemzetközi kiállításon bemutatta, többek között Németországban, Hollandiában és Törökországban.
A kiállítás április 4-től július 3-ig minden hétköznap ingyenesen látogatható a budapesti Koreai Kulturális Központban.
