Fotó: iStock
Karl Mátyás
08/09/2025 22:00
A Smart Nation kezdeményezést 2014-ben indította el a szingapúri kormány azzal a céllal, hogy a technológia beépüljön az élet minden szegmensébe – a közlekedéstől az egészségügyön át a közigazgatásig. A vízió mögött erős kormányzati elkötelezettség áll, amely lehetővé tette, hogy 2022-re Szingapúr legyen a világ első országa 95 százalékos lefedettségű, önálló 5G-hálózattal. Az országot behálózó digitális infrastruktúra lehetővé teszi az adatvezérelt kormányzást, a közszolgáltatások optimalizálását és az innovációs kísérletezést. Az országban széles sávú internet, országos digitális személyazonossági rendszer és valós idejű adatgyűjtés szolgálja a városfejlesztést.
Szingapúr felismerte, hogy a gazdaság jövője az innovatív kisvállalkozásokban rejlik. Az ország start-up-ökoszisztémája mára a világ élvonalába került: 2025-ben a negyedik helyet foglalja el a globális startupok rangsorában, megelőzve Japánt és Dél-Koreát is. Az állami támogatások, a 17 százalékos társasági adó, a tőkenyereség-adó hiánya, és az átlátható szabályozási környezet további vonzerőt jelent. Az eredmény magáért beszél: az ASEAN-térség kockázatitőke-befektetéseinek közel 60 százaléka Szingapúrba áramlik. A startupok mellett az ország a mesterséges intelligencia integrálásában is élen jár. Ezt jelzi, hogy a városállam a világon az elsők között már nemzeti MI-stratégiával is rendelkezik.
A National AI Strategy keretében nem csupán az MI bevezetésére, hanem az oktatásra, az átláthatóságra és a szabályozására is fókuszál. Ez a megközelítés hozzájárul Szingapúr vezető szerepéhez a régió MI-politikájának formálásában. Az ország az egyre növekvő mesterséges intelligencia kapacitások működéséhez szükséges adatközpontok létesítésében is élen jár. Tokió és Sydney után ugyanis itt található a harmadik legnagyobb adatközpont-kapacitás az ázsiai csendes-óceáni régióban. Ez a digitális infrastruktúra fontos geopolitikai eszközzé válik egy olyan világban, ahol az adat a legnagyobb érték.
Az „okosnemzet” viszont nemcsak fejlett technológiát, hanem megfelelő tudással rendelkező és hozzáértő lakosságot is jelent. Szingapúr ezért erőteljesen fektet a STEM-területek oktatásába, amelynek keretében támogatja a lakosság élethosszig tartó tanulását, miközben a világszintű techtehetségek is könnyen találhatnak itt munkát – ezzel erősítve a szingapúri digitális munkaerőpiacot.
Bár az ország kicsi, meglepően nagy szerepet játszik a félvezetőiparban is, ugyanis a világ csipgyártásának mintegy 11 százaléka hozzá kötődik. Az olyan cégek, mint a Micron vagy a GlobalFoundries – látva a városállamban rejlő potenciált és stabilitást – milliárdokat fektettek be itt az utóbbi években. Szingapúr azonban nemcsak saját magát, hanem a régió digitalizációját is fontosnak tartja, ezért vezető szerepet vállal az ASEAN digitális integrációjában is olyan kezdeményezésekkel, mint az ASEAN Digital Economy Framework Agreement. Ez lesz az első kizárólag digitális gazdaságra fókuszáló regionális megállapodás a világon. Célja, hogy egységes digitális piacot hozzon létre, akár 2 ezer milliárd dollárosra növelve a régió digitális gazdaságát 2030-ra. Szingapúr tehát ma már messze túlnőtt földrajzi méretén. A technológiai fejlesztések, a startupkultúra erősítése, a mesterséges intelligencia integrálása és az adatvezérelt kormányzás révén a világ egyik első okosnemzetévé vált. Egy olyan korszak élvonalába került, ahol a digitális világ nem csupán eszköz a fejlődéshez, hanem a nemzeti versenyképesség és szuverenitás záloga.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. szeptemberi számában jelent meg.
