Fotó: Hirling Bálint
Eurázsia
06/01/2026 11:55
Hazánkban 2012-ben nyitotta meg kapuit a Koreai Kulturális Központ – akkor még mindössze három tanfolyammal: gasztronómia, kalligráfia és taekwondo. Az elmúlt években azonban lenyűgöző módon nőtt az érdeklődés a koreai kultúra iránt: ma már évente több mint 1600 foglalkozáson közel 15 000 résztvevő ismerkedik meg a távoli ország kulturális sokszínűségével – a tradicionális kézművességtől és előadóművészetektől egészen a kortárs popkultúráig.
A mostani kiállítás ennek a kulturális párbeszédnek egy különleges lenyomata. A bemutatott művek nem csupán tárgyak: történetek, személyes elköteleződés és kreatív energia – mindaz, ami a kultúrák találkozásából születhet.
Kézműves műhely – a medup és a handzsi találkozása
A kézműves kurzus a tradicionális koreai díszcsomózás (medup) és a kézzel készített koreai papírművészet (handzsi) világába vezeti be az érdeklődőket. A medup – a koreai kultúrában évszázadok óta jelen lévő dekoratív csomózási technika – nemcsak esztétikai, hanem szimbolikus jelentéssel is bír: az egyes csomók az örök kötelékeket, az időtlenséget és a szerencsét jelképezik. A handzsi ezzel szemben egy különleges, természetes rostokból készült koreai papír, amely rendkívüli tartóssága és szépsége miatt nemcsak írásra, hanem különféle dísztárgyak és használati eszközök készítésére is alkalmas. Jakab Krisztina vezetésével az alkotók nemcsak a két technika elsajátításában mélyedhetnek el, hanem a koreai kultúra praktikus, hétköznapi filozófiáját is felfedezhetik – azt a szemléletet, amelyben a szépség, a funkcionalitás és a lelki tartalom harmonikus egységet alkot. A kiállításon látható tárgyak ennek a műhelymunkának a legszebb példái.
Dzsogakbo – történetek textilbe rejtve
A koreai foltvarrás, azaz dzsogakbo, a takarékosság művészetéből nőtt ki, de mára a kreatív önkifejezés eszköze is lett. A maradék anyagokból készülő, aprólékosan összeállított geometrikus minták a koreai népi gondolkodás sajátosságait jelenítik meg. A 2015 óta működő kurzus vezetői, Gold Mariann és Molnár Edit olyan alkotásokat mutatnak be, amelyek mögött mély kulturális jelentések, családi történetek és hagyományok húzódnak meg.
Minhva – a népi festészet új életre kel
A minhva, azaz a koreai népi festészet a mindennapi élet vágyait – szerencsét, jólétet, hosszú életet – jeleníti meg élénk színekkel és gazdag szimbolikával. Ezek az alkotások eredetileg kettős célt szolgáltak: egyrészt díszítették az otthonokat, másrészt védelmező, szerencsét hozó funkcióval is bírtak. A képek gyakran ábrázolnak mitikus állatokat, virágokat vagy hétköznapi jeleneteket, amelyekhez mély jelentéstartalmak és babonák kapcsolódnak – a tigris például a gonosz szellemek távoltartását, a halak bőséget és szerencsét jelképeznek. A 2023-ban alakult „Szumdamcse” csoport diákjai Kim Dasom és Szabó Dóra irányításával nemcsak technikai alapokat sajátítanak el, hanem a minhva mögött rejlő kulturális és spirituális világot is megismerik.
Kalligráfia – a lélek ecsetvonása
A koreai kalligráfia, azaz szoje, jóval több, mint írásmód: ez a belső harmónia és önkifejezés egyedülálló formája. Az ecset minden egyes mozdulata a művész személyiségét és pillanatnyi érzelmeit tükrözi vissza. A Koreai Kulturális Központ kalligráfia kurzusa 2013-ban indult Moon Changseok mester irányításával, mára pedig egykori tanítványai – Bertalan Nóra, Bukta Zoltán, Csajka Edit, Fekete-Preszmayer Zsófi és Rónai Éva – vezetik a hét különböző tanfolyamot. A több mint 70 hallgató munkái most a kiállításon is megcsodálhatók.
Élő kapcsolat kultúrák között
A Korea visszhangja tárlat nem csupán vizuális élmény: kézzelfogható bizonyítéka annak, hogyan találkozik a koreai művészetek szellemisége a magyar lélekkel és kreativitással. A kiállítás arra hívja a látogatót, hogy ne csak nézzen – hanem érezzen, értelmezzen és részese legyen egy közös kulturális utazásnak. A kiállítás március 13-ig látogatható a Koreai Kulturális Központban (1023 Bp., Frankel Leó út 30–34.), mely szeretettel vár minden érdeklődőt, aki nyitott egy mélyebb, közös kulturális élményre.