Háttér a díjazott alkotásokról
A mindössze 18 éves Lee Hanuri a Vertigineux (Szédülő) című kompozíciójáról műismertetőjében úgy fogalmaz: „azért választottam a Vertigineux (Szédülő) szót a főnév helyett, mert túl sok Vertigo (Szédülés) című mű van már. Ebben a kompozícióban a „Vertigineux” különböző formákban és perspektívákban jelenik meg. Alapfogalomként a kompozíció általános hangulatára utalhat, míg részfogalomként hat hangjegy mintázatának és ismétlődésének aktusát jelentheti.”
Az 1994-ben született Kim Shin a Toccata című darabjáról a következőket írta: „gyors tempójával, lendületes ritmusaival, széles hangterjedelmével és a dinamika drámai változásaival professzionális szintű virtuozitást igényel a zongoristáktól. A mű alkalmat ad az előadónak arra, hogy a 3 hangú téma (F, A, H) és annak variációi által megmutathassa magas fokú zenei tudását és képességeit. Kompozíciós szempontból makroszkópikus szemszögből közelíti meg a háromtagú formát, ugyanakkor az utolsó rész változatosabb és erőteljesebb, mint az első. Ehhez képest a középső olyan drámaian különböző zenei gesztusokat vonultat fel, mint a lassú tempó, a lágyabb billentés és a bonyolultabb szólamvezetés. Ugyanakkor ez a rész is szoros kapcsolatot mutat a darab főtémájával, mivel polifonikus imitációkat tartalmaz, amelyek kizárólag a fent említett három hangból állnak.”
A 23 esztendős Papp Mátyás a Kirakós című alkotásáról így fogalmaz: „ötletét egy kirakós játék ihlette: az a gondolat, hogy egy egyszerű, sok apró, hasonló elemből álló képet nemcsak hagyományos módon lehet kirakni, hanem az elemek összekeverésével az eredeti motívumokból egy izgalmas, de kevésbé konkrét, érdekes textúrájú mintázatot lehet létrehozni. Az eredményül kapott kép ezerféle formát ölthet, az eredeti kissé torzított változatától kezdve a még felismerhető motívumot tartalmazó képen át a teljesen absztraktig. Ebben a darabban a puzzle elemei a magyar népzene motívumai, ritmusai és ornamentikája, valamint a bartóki zenei nyelvben használt 1:2-es modellskála különböző részletei voltak, amelyek virtuozitásban és muzikalitásban hol felismerhetően, hol kevésbé felismerhetően állítják nehéz feladat elé a darab előadóját.”