Fotó: Sadir Zhaparov kirgiz elnök és felesége, Aigul Asanbaeva leadják voksukat (Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko)
Veres Szabolcs
02/12/2025 10:53
Az előrehozott választások háttere
A Kirgizisztáni Legfelsőbb Tanács (Jogorku Kenesh), az ország egykamarás parlamentje, 2021 novemberében került megválasztásra, miután a 2020-as parlamenti választásokat érvénytelenítették és Sooronbay Jeenbekov elnök lemondott. Ezek a választások voltak az elsők, amelyeket a 2021 elején elfogadott alkotmánymódosítások alapján tartottak, amelyek megerősítették az elnöki hatalmat és csökkentették a parlament jogkörét. A törvényhozó testület 90 képviselőből állt, akiket vegyes tagú többségi képviseleti rendszer alapján választottak meg.
2024-ben a kormány jelentős közigazgatási és területi reformokat hajtott végre, melyben többek között újra meghatározta a vidéki önkormányzatok (aiyl aimaks) és a városok határait, átszervezte a helyi tanácsokat és tisztázta a helyi hatóságok hatásköreit. Ezen módosítások eredményeként már akkor körvonalazódni látszott az a kialakulóban lévő helyzet, hogy ezek a reformok eltérést okoztak a parlamenti képviselet és az újonnan kialakított közigazgatási egységek között.
Alkotmánymódosítások és spekulációk a gyorsított választások kapcsán
A korai parlamenti választásokról szóló spekulációk 2025 elején kezdődtek. 2025. februárjában Nurlanbek Turgunbek házelnök elutasította a korai választásokról szóló pletykákat, és megerősítette, hogy mind a parlamenti, mind az elnökválasztások az alkotmányban előírt időpontokban kerülnek megrendezésre. 2025 áprilisában a parlament elfogadta az alkotmánymódosítást, amely a következő elnökválasztást 2027 januárjára halasztotta, elválasztva azt a 2026 novemberére eredetileg tervezett parlamenti választásoktól. A tisztviselők, köztük Edil Baisalov miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozták, hogy akkoriban nem terveztek előrehozott választásokat. Később, 2025. július 2-án Sadir Zhaparov elnök bejelentés nélkül munkalátogatást tett Moszkvában, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, látszólag kétoldalú kérdések és migrációs problémák megvitatása céljából. Ez az utazás spekulációkat váltott ki arról, hogy Zhaparov esetleg Oroszország hallgatólagos támogatását is kereste a parlamenti választások előrehozatalához, tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint ezek a választások a 2026-os ütemtervnél korábban is megtörténhetnek. Zhaparov nyilvánosan cáfolta ezeket az állításokat, kijelentve, hogy a választások időzítése tisztán belső ügy.
A feloszlatott parlament
2025 szeptemberének közepére egy képviselőcsoport kezdeményezte a Legfelsőbb Tanács korai önfeloszlatását. A kezdeményezés állítólag 2025. szeptember 15. körül indult, és összegyűjtötte a parlamenti megvitatáshoz szükséges 32 aláírást. Nurlanbek Turgunbek házelnök megerősítette, hogy megkapta a 32 képviselő által benyújtott javaslatot, és megjegyezte, hogy az érvek megalapozottak. A kezdeményező csoport hangsúlyozta, hogy a parlamenti választások és a 2027. januári elnökválasztás egyidejű megtartása túlterhelné a Központi Választási Bizottságot és logisztikai kihívásokat jelentene.
2025. szeptember 23-án az Alkotmányjogi, Államszervezési, Igazságügyi és Jogi Kérdések, valamint az Eljárási Szabályok Bizottsága jóváhagyta a javaslatot. Ekkorra a korai feloszlatásról szóló vita fokozódott. A Kirgiz Központi Választási Bizottság elnöke, Tynchynbek Shainazarov kijelentette, hogy a Bizottság technikailag felkészült a korai választások lebonyolítására, amennyiben a parlament elfogadja a saját feloszlatásáról szóló határozatot, hangsúlyozva, hogy a 2026–2027-es választási ciklus közelsége átfedéseket és jogi vitákat okozhat.
A kirgiz választási rendszerről röviden
A Kirgiz Köztársaság elnöke és a Jogorku Kenesh képviselőinek választásáról szóló alkotmányos törvény 2025-ös módosításai értelmében Kirgizisztán korábbi vegyes választási rendszerét egy új többségi képviseleti rendszerrel váltotta fel. A Legfelsőbb Tanács továbbra is 90 képviselőből áll, de őket mostantól 30 többmandátumos választókerületből választják meg, amelyek mindegyike három képviselőt delegál az egyszeri, át nem ruházható szavazati rendszer[1] szerint pedig minden választópolgár egy szavazattal rendelkezik, és a három legtöbb szavazatot kapott jelöltet választják meg, feltéve, hogy legalább egy férfi és egy nő kerül megválasztásra. Ez a változás eltörölte a korábbi rendszert, amelyben a képviselőket részben nyílt pártlistás arányos képviseleti rendszerben választották meg országos választókerületekben, részben pedig egyéni választókerületekben, egyszerű többségi szavazási rendszer alkalmazásával. A reform célja a szavazási folyamat egyszerűsítése, a parlamenti képviselet harmonizálása a folyamatban lévő közigazgatási-területi reformokkal, valamint a pártlistákról választott képviselők és a választókerületekben választott képviselők közötti egyenlőtlenségek csökkentése volt. A független jelöltek a pártok jelöltjeivel együtt indulhatnak a választásokon, így a választóknak lehetőségük van választani a pártokhoz tartozó vagy a pártoktól független jelöltek közül a saját választókerületükben.
Választókerületek
2025 márciusában a Kirgiz a Központi Választási Bizottság megkezdte a határok kijelölésének folyamatát a helyi hatóságok javaslatai alapján, az átlagos választókerületek mérete körülbelül 140 000 választópolgár. Ha egy képviselő mandátuma megüresedik, a helyet az adott választókerületben a következő legtöbb szavazatot kapott jelölt tölti be. 2025. október 1-jén a Bizottság a következőképpen hagyta jóvá a 2025-ös parlamenti választások választókerületeinek rendszerét és határait
| Régió | Választókerületek száma | Képviselőhelyek száma | Fő választókerületi központok |
| Batken régió | 3 | 9 | Razzakov, Kadamjai, Kyzyl-Kiya |
| Osh régió és Osh | 7 | 21 | Nookat, Aravan, Osh, Kara-Suu, Gulcho, Uzgen, Kara-Kulja |
| Jalal-Abad régió | 5 | 15 | Manas, Suzak, Masy, Toktogul, Kerben |
| Talas régió | 2 | 6 | Talas, Kara-Balta |
| Chui régió és Biskek | 7 | 21 | Biskek (21–24. hely), Lebedinovka, Kant, Tokmak |
| Issyk-Kul és Naryn régió | 6 | 18 | Cholpon-Ata,Kyzyl-Suu,Kochkor,Naryn |
| Összesen | 30 | 90 |
Forrás: https://shailoo.gov.kg/ru/
Végszó
A reformok eredményeként a képviselői mandátumok száma 120-ról 90-re csökkent. A Zogorku Kene hatásköreit jelentősen korlátozták – a képviselők többé nem szavazhatnak bizalmatlanságot a kormány iránt. Bonyolultabbá tették az elnök impeachmentjének folyamatát is. Emellett a választási törvény kötelezővé teszi a nemek közötti arány betartását is, vagyis minden választókerületben legfeljebb két azonos nemű képviselőt lehet megválasztani.
Ugyanakkor Kirgizisztánnal kapcsolatban érdemes szemelőtt tartanunk, hogy a parlamentnek jelenleg csak nominális jelentősége van az országban. A Zhaparov elnök hatalomra kerülésével, valamint a végrehajtott reformoknak köszönhetően a hatalom fokozatosan az elnöki apparátus és maga Zhaparov kezében összpontosult. A legtöbb vélekedés szerint az előrehozott választások valódi célja az, hogy megerősítsék az elnök ellenőrzését a törvényhozó hatalom felett, és „megszabaduljanak” a versenytársaktól, mielőtt Zhaparov elnök megkezdené a felkészülést második ciklusának kampányára és az újraválasztásra.
A gyorselemzés eredetileg az Eurázsia Központ honlapján jelent meg, a szerző az Eurázsia Központ kutatója.
[1] Az egyszeri, át nem ruházható szavazati egy több győztes választási rendszer, amelyben minden szavazó egyetlen szavazatot ad le. Mivel ez egy félig arányos, a többségi szavazási rendszerrel párhuzamos rendszer, így ez alapján a kis pártok és a nagy pártok egyaránt esélyt kapnak a képviseletre. Emellett az egyszeri, át nem ruházható szavazati rendszer alapján ritkán fordul elő, hogy egyetlen párt szerezze meg az összes mandátumot egy városban vagy körzetben. Lényegében ez a rendszer a többmandátumos körzetek és az egy szavazó által leadott egyetlen szavazat kombinációja.
