Fotó: iStock
Kovács Dániel
30/10/2024 22:00
Harminchárom százalékkal esett vissza az M&A (mergers and acquisitions; fúziók és felvásárlások) ügyletek száma Európában 2023-ban, miközben a Közép-Kelet-Európát érintő tranzakcióké ezzel szemben mindössze 3,5 százalékkal csökkent – fogalmazott az Eurázsiának Lakatos Dániel, a tranzakciós tanácsadással, tőkebevonással foglalkozó CLEW vezetője, aki nemrég egy tanulmányban foglalta össze, miben látja régiónk sikerét, illetve meddig tarthat ki ez a kedvező hangulat.
„Az orosz invázió makrogazdasági szempontból keresleti és kínálati sokkot eredményezett két csatornán, az árakon és a kereskedelmen keresztül. A központi bankok erre válaszul fenntartották a járvány időszakából már ismert restriktív kamatpolitikát, amelynek jelentős hatása volt az európai gazdasági tevékenységre, illetve az M&A ügyletekre is” – vázolta fel a szakértő, hozzátéve, a Közép-Kelet-Európát érintő tranzakciók tekintetében 2023 első negyedévétől láthatók bizakodásra okot adó jelek. Az EMIS (European Mathematical Information Service) adatbázisa szerint 1 187 ügylet történt a régiónkban, ami meghaladja a 2019- 2021-es szinteket is.
Ennek egyik, ha nem a legfontosabb oka a Közel-Kelet egyre aktívabb befektetői jelenléte, az olajból és földgázból származó bevételek növekvő mértékben találnak utat régiónkba. Ennek köszönhető, hogy a gazdasági kihívások ellenére a térség reziliens volt a tavalyi évben.
„Az erős közel-keleti befektetői jelenlétnek két fő oka van. Egyrészt azok a jellemzően állami alapok (SWF), amelyek főképp az olajból és földgázból származó bevételeket kezelik és helyezik ki, jól jártak az energiaárak emelkedésével, míg az euró, illetve euró alapú eszközök értéktelenedése kiváló lehetőséget teremtett a közel-keleti befektetők számára a közép-kelet-európai befektetéseik növelésére” – húzta alá a CLEW vezetője. A kedvező munkaerő-piaci környezet, a fejlett tőkepiaci ökoszisztéma, illetve a szabályozói garanciák miatt kiváló befektetési területet jelent Közép-Kelet-Európa. A térségre mint hosszú távú, stratégiailag fontos befektetési területre tekintenek azok, akik jellemzően nagy értékű befektetési lehetőségeket keresnek Európában. Ezért az építő ipari beruházások és a logisztikai cégek jelentik a fő fókuszt, de a távközélési lehetőségeket is aktívan keresik.
„Az állami alapokon túl magán, gyakran családi tulajdonban lévő közel-keleti cégcsoportok, illetve állami tulajdonban lévő vállalatok is aktívan érdeklődnek régiónk iránt” – mutatott rá Lakatos Dániel. Hozzátette: ezek rendkívül hatékony és gyors strukturális átalakulásra képesek, 2020-ban az abu dzabi székhel - lyel rendelkező International Holding Company (IHC) például elsősorban élelmiszeriparban és az ingatlanpiacon tevékenykedett, mindössze 40 fős alkalmazotti létszámmal. Négyéves diverzifikációt és stratégiai újragondolást követően mára a Közel-Kelet második legnagyobb csoportjává nőtte ki magát a maga 245 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával, ötszáz leányvállalatával és több mint százezer alkalmazottjával.
A szakértő úgy látja, a jövőben is kitart a kedvező széljárás, a magas finanszírozási költségek és a képzett munkaerő miatt további közel-keleti befektetésekre lehet számítani Közép-Kelet-Európában, ennek csupán a mértéke lehet még kérdéses.
A szerző gazdasági újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. novemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
