Ma Jun vette át az MNB díját Kandrács Csabától, a jegybank alelnökétől (Fotó: MNB/Koncz Márton)
Dócza Edith Krisztina
26/11/2023 09:00
Ma Junnek, a Pekingi Pénzügyi és Fenntarthatósági Intézet elnökének ítélte oda idén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Nemzetközi Zöld Pénzügyi Életműdíjat. A díjat Kandrács Csaba, az MNB alelnöke adta át a fórum ötödik paneljének kezdetén. Ma Jun a zöld és fenntartható pénzügyek világszerte elismert politikai képviselője, számos tanulmányt publikált a monetáris politikáról, a pénzügyi piacról és a fenntartható pénzügyekről, továbbá az elmúlt 15 évben temérdek pénzügyi kérdésben adott tanácsot döntéshozóknak, különböző pénzügyi intézményeknek és befektetőknek. 2015-2016-ban vezetésével dolgozták ki Kína zöldfinanszírozási irányelveit.
Kandrács Csaba a Ma Junnel folytatott beszélgetés során hangsúlyozta, fordulatra van szükség a világban, melyet az idei év is igazol: világszerte a legmelegebb évről van szó, az orosz–ukrán háborúnak továbbra sem látni a végét, miközben kirobbant az izraeli háború is. Kiemelte, 2015-ben a nemzetközi közösség abban állapodott meg, 2030-ig 169 célt fog teljesíteni a fenntartható világ érdekében, ám félidőnél járva a célok mindössze 12 százaléka halad jó úton. Ma Jun azonban arról beszélt, Kína közel jár 2030-ra kitűzött céljai teljesítéséhez, ám azt is látni, van egy kibontakozó zöldtechnológiai verseny is a világban. „Kína uralta az olyan technológiák gyártását, mint a napelemek, akkumulátorok, de számos új technológia létezik, mint például a hőszivattyúk, a hidrogéntermelő elektrolizátorok” – magyarázta a szakértő. A zöldtechnológiai versenyben Kína mellett az Európai Unió, az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea is részt vesz.
A díjátadót követően kezdetét vette a fórum ötödik panelbeszélgetése Gyura Gábor, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának pénzügyi kezdeményezését (UNEP FI) támogató tanácsadójának moderálásával. A beszélgetés fő témája a vállalatok társadalmi és környezeti felelőssége, azaz az ESG koncepciója volt. „Az ESG sikere attól függ, hogy a fogyasztók mennyire értékelik a vállalat ESG-besorolását. Ha a fogyasztók megítélése nem túl erős, a vállalat étvágya sem lesz túl erős az efféle beruházásokra” – vélekedett Raekwon Chung, a Ban Ki Mun Alapítvány igazgatója. Hozzátette: az ESG nem teher a vállalatok számára, hanem üzleti lehetőség. Zhu Xufeng, a School of Public Policy and Management (SPPM) dékánja; a Tsinghua Egyetem Fenntartható Fejlődési Célok Intézetének ügyvezető igazgatója (TUSDG) pedig tapasztalatait osztotta meg az ESG minősítési rendszerekkel kapcsolatban: álláspontja szerint nem szabad túlságosan diverzifikálni az irányelveket, ugyanis a vállalatoknak különböző preferenciái vannak. A beszélgetésen Benjamin Cashore, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Lee Kuan Yew Közpolitikai Iskolájának Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Intézetének igazgatója is felszólalt, aki azt emelte ki, hogy miközben a világ igyekszik reagálni az ESG-vel a különböző problémákra, azok egyre inkább súlyosbodnak. Andrew Cross, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank pénzügyi igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, a klímaváltozás mérséklésében a bankoknak kiemelt szerepük van.
A szerző külpolitikai újságíró.
