Megnyitójában Matolcsy György, az MNB elnöke úgy fogalmazott, a Xi Jinping kínai elnök által 2013-ban meghirdetett Övezet és Út kezdeményezés (BRI) első tíz éve egyértelmű siker. Felhívta a figyelmet, hogy a kínai kezdeményezés számos országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy „megépítse az első utakat, vasutakat, kikötőket”. „Mi magyarok tudjuk, hogy ahová nem vezet és ahonnan nem vezet kifelé út, ott szegénység van” – jegyezte meg.
A jegybankelnök szerint a BRI első tíz éve az infrastrukturális beruházások mellett a pénzügyi, gazdasági kapcsolatok kiépítésének időszaka is volt, így az MNB és a kínai jegybank (PBoC) között is. Európában elsőként épített ki a magyar jegybank „egy nagyon jól működő és nagyon gyümölcsöző” swapline pénzügyi kapcsolatot 2013-ban a PBoC-vel. Az évente megújított megállapodás a kontinens egyik „legjobban működő pénzügyi hídja” – tette hozzá. Matolcsy György emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 2015-ben elindított Budapesti Renminbi Kezdeményezéssel javasolta a világnak, hogy éljen a renminbi későbbi világvalutává fejlődésének a lehetőségével. „Olyan multipoláris világrend felé haladunk, amely természetesen több globális pénzzel rendelkezik, a politika többpólusúvá válása a pénzügyi rendszer multipolaritását is jelenti” – hangsúlyozta.
Mint mondta, ha egy magyar Kínára néz, akkor egy ötezeréves civilizáció bölcsességével bíró országot lát, amely száz éves terveket fogalmaz meg. Emlékeztetett, Kína 800 millió embert emelt ki a mélyszegénységből és egy 400-500 milliós középosztályt teremtett meg a Kínai Népköztársaság 1949-es kikiáltása, de különösen a reform és nyitás politikájának 1978-as meghirdetése óta. „A méretek történelmiek, ilyet más ország nem vitt véghez, tanulnunk kell Kínától” – hangsúlyozta Matolcsy György, hozzátéve – „Kína magát még fejlődő országnak tartja, így tanul a világtól”.
Gong Tao kínai nagykövet szerint a BRI összhangban a globalizáció történelmi tendenciáival és korunk követelményeivel, nemzetközi platformmá vált, ami átível a földrajzi határokon és a kulturális különbségeken. Hangsúlyozta, az Övezet és Út a nyitottságról és az adaptivitásról szól, összeköti az Új Selyemút mentén fekvő országokat, lehetővé teszi, hogy a különböző stratégiák a fejlődés közös célját szolgálják.
A nagykövet szerint Kína mindig is a kiterjedt és kölcsönösen előnyös együttműködés híve volt, „a BRI a közös eredményekről és a közös előnyökről szól”. Figyelmeztetett, a jelenlegi, turbulens időszakban megremegtek a világ gazdasági növekedésének alapjai, a fenntartható növekedés egyetlen járható útja pedig a kölcsönösen előnyös, azaz win-win együttműködés. Gong Tao emlékeztetett, hogy a BRI-hez már 152 ország és 32 nemzetközi szervezet csatlakozott.
A geopolitikai kihívások megértéséhez három kulcsszó ismerete szükséges, ezek pedig az eurázsiai komplexitás, a konnektivitás és a fenntarthatóság - mondta Csizmadia Norbert geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Hangsúlyozta, számos mutató jelzi Ázsia jelentőségének növekedését az elmúlt évtizedekben, a világgazdaság gravitációs súlypontja egyértelműen kelet felé mozdul el.
Csizmadia Norbert szerint az Övezet és Út kezdeményezés hat pontban foglalható össze. Egy koncepció és kezdeményezés. Két szárny: a szárazföldi és a tengeri útvonal. Három elv: mindenki érdekében, mindenki által, mindenki számára. Négy kulcsszó: makroszint (konnektivitás, stratégiai szinergia, kapacitásnövelés), együttműködés (a piacok közös fejlesztése), működtetés (üzleti vezetés, piaci műveletek, kormányzati szolgálat) és nemzetközi szabványok. Öt irány, amely a konnektivitás öt fő célja is egyben: a politika, az infrastruktúra, a kereskedelem, a pénzügyek és az emberek közötti kapcsolatok összekapcsolása. Mindez pedig hat gazdasági folyosón keresztül valósul meg.
A konferencia első panelbeszélgetésében Jin Xitong (China Development Bank), Wang Yanyun (China Construction Bank) és Zhao Lei (Bank of China) vitatták meg Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi rendszer elemzése igazgatósága vezetőjének moderálásával, miként teremt a pénzügyi integráció kölcsönösen előnyös, "win-win hidat" a kezdeményezés országai között.
A második panelbeszélgetésben Fehér Róbert (8G Energy), Juhos Lóránt (CATL) és Xie Jason (Huawei Technologies Hungary), Hörömpöli-Tóth Levente (HIPA) moderálása mellett arról beszélgettek, hogyan lehet létrehozni az együttműködés új útvonalait a zöld fejlődésre való építkezéssel.
A turizmus, a kultúra és az oktatás is szóba került az emberek közti kapcsolatokról (people to people exchanges) szóló panelbeszélgetésen, amiben Fazekas Márta, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusdiplomáciai igazgatója és Zoltai Alexandra, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója, az Eurázsia Központ kutatója vettek részt, Horváth Levente korábbi sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója moderálása mellett, aki a rendezvény házigazdája is volt.
Horváth Levente a szakmai program végén úgy fogalmazott, a konferencia résztvevői sikeresen megvilágították a nemzetközi párbeszéd, valamint a tapasztalatok, a különböző nézőpontok és tudás cseréjének fontosságát az országok között.
Emlékeztetett, az elmúlt években megnőtt Eurázsia jelentősége, Kína meghatározó globális szereplővé vált. Virág Barnabás szerint az Övezet és Út új alternatívát kínál a multilaterális együttműködésre. Hangsúlyozta, a BRI sikeres első évtizede világszerte számos ország fejlődéséhez nagyban hozzájárult.