Fotó: Hegedüs Róbert
05/09/2023 22:30
Magyarország az elsők között ismerte el 1992-ben a Kazah Köztársaság függetlenségét. A két állam, a két nép közötti kapcsolat azonban nem ettől a pillanattól kezdődött. A magyar törzsek hosszú vándorlása a Kárpát-medencébe, a honfoglalás a hatalmas Turgai sztyeppék területéről, amely Nyugat- és Észak-Kazahsztán területén található. A két nép kapcsolatának egyik fontos állomása a XIII. század időszaka is, amikor a kipcsakok a sztyeppéről Pannónia területére vándoroltak. Ma az ő leszármazottaik élnek a Nagykunság és a Kiskunság területein. Ez a történelmi közelség két nép, két állam kapcsolatának szilárd alapja. A diplomaták feladata – köztük az enyém is –, pedig a két ország közötti kapcsolatok megőrzése, bővítése és elmélyítése.
A Kazah Köztársaság függetlenné válása után Budapesten nyílt meg hazánk első diplomáciai képviselete a közép-kelet-európai régióban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy Kazahsztán külpolitikájában Magyarországot mindig is kulcsfontosságú és stratégiai partnernek tekintette. A kétoldalú kapcsolatok harminc éve alatt szilárd jogi keretek és a sokoldalú együttműködés hatékony intézményei jöttek létre. A kapcsolatok sikeresebb és dinamikusabb fejlesztése érdekében Kazahsztán és Magyarország létrehozta a Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottságot, a szervezett bűnözés, a terrorizmus, és a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó kormányközi bizottságot, parlamentközi baráti csoportokat, stratégiai és üzleti tanácsokat. A két állam között nincsenek politikai vagy más jellegű nézeteltérések, és a legtöbb nemzetközi politikai kérdésben egyeznek az álláspontok.
Kazahsztán 1991 óta kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy befektetéseket vonzzon az országba. A magyar-kazah kereskedelem volumene tavaly 172,2 millió dollár volt, ami 19,5 százalékkal több, mint a megelőző évben. Az idei év első öt hónapjában a kereskedelmi forgalom 68,4 millió dollárt tett ki, ami ismét 26,3 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. A Magyarországról a Kazah Köztársaságba irányuló beruházások volumene 2005-től 2023 első negyedévéig 322 millió dollárt tett ki. Kazahsztánban mintegy hetven magyar érdekeltségű vállalat képviselteti magát, köztük a MOL, a Globalia és a Richter Gedeon.
Különleges hidat képez köztünk az oktatás. Magyarország nagyon népszerű a kazahsztáni diákok körében. Ez annak köszönhető, hogy a magyar fél évente 250 ösztöndíjat biztosít a Stipendium Hungaricum program keretében a kazahsztáni pályázók számára tanulmányaik folytatására. Az ösztöndíjak lehetővé teszik, hogy a kazahsztáni fiatalok minőségi európai oktatásban részesüljenek, amelyet az erős Kazahsztán építésének javára kívánnak fordítani.
A fentiek mellett nem hagyhatom említés nélkül a két ország közötti kapcsolatok erősítését a nemzetközi szervezetek – az ENSZ és az EBESZ –keretében. De kiemelkedik a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) is, ahol Magyarország megfigyelő országként képviselteti magát, és a TÁSZ képviseleti irodát nyitott Budapesten. Az idén ősszel Asztana ad otthont e szervezet tizedik csúcstalálkozójának.
Mind Magyarország, mind Kazahsztán számára fontos az állam stabil fejlődése és a lakosság jólétének növekedése. Ezért tavaly Kaszim-Dzsomart Tokajev elnök nagyszabású reformokat, modernizációs programot kezdeményezett a politika, a gazdaság és a társadalmi fejlődés területén.
Kazahsztán polgárai 77,18 százalékos többséggel, országos népszavazáson hagyták jóvá az alkotmány módosítását, amely az elnökség reformját, parlamenti és igazságügyi reformokat tartalmaz. A referendum mérföldkőnek számít, új szakaszt nyitott Kazahsztán társadalmának fejlődésében, a következő szintre emelte az állami konszolidációt, amit az elnök- és parlamenti választásokon tovább erősítettek.
Az országunkban rövid idő alatt végrehajtott, sarkalatos politikai reformok egyedülálló jelenséggé váltak régiónkban. Kazahsztán új napirendet állított fel.
A nemzetközi színtéren Kazahsztán kiáll amellett, hogy az ENSZ az államok közötti párbeszéd fő platformja. A júniusi Asztanai Nemzetközi Fórumon Tokajev elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját javasolta. Ennek lényege, hogy az úgynevezett középhatalmak is hallathassák a hangjukat. Emellett azt is javasolta, hogy Almatiban hozzanak létre egy ENSZ regionális központot a fenntartható fejlődési célokért Közép-Ázsiában és Afganisztánban. Asztana pedig már régóta a szíriai kérdéssel kapcsolatos tárgyalások helyszíne.
Kazahsztán mindent megtesz a nukleáris fegyverekről való lemondás politikájának előmozdítása érdekében. Mindannyian tudjuk, hogy az 1990-es években a világ negyedik legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező Kazahsztán önként lemondott a tömegpusztító fegyverekről.
Ma, a nemzetközi színtéren tapasztalható zavarok közepette Kazahsztán mindent megtesz az úgynevezett „Középső Folyosó” – a Kínát, Indiát, Iránt, Törökországot és az Európai Uniót összekötő út – fejlesztése érdekében, de semmiképpen sem utasítja el az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Végülis közös történelmi tapasztalataink vannak, és a világ leghosszabb – több mint 7500 kilométeres – szárazföldi közös határa.
Júliusban Asztana adott otthont a „Ázsia a változó világban: napirend a jövőre” című közép-ázsiai biztonsági és együttműködési fórumnak. Murat Nurtleu kazah miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a régió három problémáját emelte ki, amelyeket hazánk a partnereivel folytatott tárgyalások és diplomáciai kapcsolatok révén kíván megoldani. Az első a vízkészletek hiánya, aminek megoldására Kazahsztán regionális víz- és energiakonzorcium létrehozását javasolja. A második a határviták megoldása, amelyekben hazánk már jelentős tapasztalattal bír, hiszen valamennyi szomszédjával aláírta a vonatkozó megállapodásokat, nemrégiben megtörtént a 19 éve megkezdett folyamat, a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti államhatár kijelölése is. Végül a harmadik kérdés a béke és a stabilitás megteremtése Afganisztánban, ami Ázsia és Európa valamennyi országának érdeke lenne.
Kazahsztán fiatal és dinamikusan fejlődő országként a világ öt legfejlődőbb gazdaságának egyikévé vált, miközben vezető szerepet tölt be a posztszovjet térségben. Ez hatalmas potenciált és a további növekedés lehetőségét mutatja. Fontos elmondani, hogy történelmileg is olyan központ volt, amely összekötötte Északot és Délt, Nyugatot és Keletet, miközben saját világos és pragmatikus érdekei voltak. A Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és elmélyítése teljes mértékben megfelel népünk nemzeti érdekeinek, hiszen történelmi emlékezetünkben a kazahok és a magyarok rokon népek.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/III. számában jelent meg.
