– Hogyan halad az együttműködés a Türk Államok Szervezete országainak régiójával?
– Úgy tapasztaljuk, hogy az együttműködés egyre szorosabbá válik a Türk Tanács, illetve tavaly óta a Türk Államok Szervezete országai és Magyarország között. Minden egyes találkozó, az újabb stratégiai dokumentumok aláírása vagy akár egy informális beszélgetés is újabb lépés a kapcsolat elmélyítéséhez. A tanács hazánk külkapcsolatainak alakításában történelmi, kulturális és gazdasági szempontból is egyre fontosabb szerepet tölt be. A kormány felismerte, az, hogy Magyarország éppen itt, Kelet és Nyugat határán helyezkedik el, olyan adottság, amit ki kell használnunk: közvetítővé, tranzitországgá kell válnunk. Ez Magyarország stratégiai érdeke. Ennek részeként pedig meg kell erősítenünk a keleti partnerségi kapcsolatainkat, vagy éppen fel kell elevenítenünk egykori történelmi, rokoni kötelékeinket. Ezt meg is tettük: a Türk Tanács tagállamaival soha nem volt még olyan jó a stratégiai viszonyunk, mint napjainkban.
– Mondana erre néhány példát?
– Azerbajdzsán az elhelyezkedése miatt kiemelten fontossá vált számunkra stratégiai szempontból, ezért szorosabb kapcsolatot és partneri viszonyt alakítottunk ki az országgal. Törökországgal és török cégekkel szintén elmélyítettük a kapcsolatot. Közép-Ázsia országai pedig a kulturális gyökerek, illetve a még kiaknázatlan, a magyar cégek számára is nagy lehetőségeket rejtő üzleti lehetőségek miatt tartanak számot az érdeklődésünkre. Az OTP Bank például nemrégiben megvásárolta az egyik legnagyobb üzbég bankot, tehát Európán kívül, éppen a közép-ázsiai régióban kezdett terjeszkedni. Mindemellett pedig az ukrajnai háború óta energetikai kérdésekben is egyre szorosabb az együttműködés a Türk Tanács államaival.
– Milyen szerepet játszik Magyarország az együttműködésben?
– Magyarország a szervezet egyetlen EU-tagállamaként és Törökország mellett másik NATO-tagországaként elsősorban összekötő szerepet tud játszani a térség és a nyugati világ között. Közép-Ázsiával és a türk országokkal kapcsolatban még most is számtalan félreértés és előítélet él, ezek meghaladása és a türk államok láthatóságának növelése a budapesti képviselet egyik legfontosabb feladata.
Ráadásul az ukrajnai háború egyértelműen felértékelte a türk államok geostratégiai szerepét. A Kelet-Ázsia ipari központjait Európával összekötő szárazföldi kapcsolat veszélybe került az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt, és emiatt új szállítási útvonalra van szükség. Ennek a lehetőségét kínálja a türk államok által is támogatott Középső Folyosó, amely Közép-Ázsián, Azerbajdzsánon és Törökországon keresztül érné el Európát.
– Égető kérdés Európa számára az energiaellátás. Ezen a téren is nyílnak lehetőségek?
– Hazánk számára a tanács országaival való együttműködés az energiaellátás szempontjából is stratégiai jelentőségű. Törökország például megkerülhetetlen partnerünk: Magyarország fő földgázellátási ütőerét, a Szerbiával összekötő vezetéket ugyanis a Török Áramlatból érkező gáz látja el. Ráadásul a közép-ázsiai és kaukázusi partnerek jelentős szénhidrogénkészlettel rendelkeznek, az ehhez való hozzáférésben pedig Törökország nyújthat létfontosságú segítséget. Mindemellett néhány éven belül Azerbajdzsánból fogunk zöld villamos energiát importálni – az erről szóló megállapodást már aláírtuk.
– Jelent helyzeti előnyt más európai országokkal szemben a részvételünk?
– Abszolút! A közös kulturális gyökerek, a Magyarország iránti szimpátia, illetve a térségben elengedhetetlenül fontos személyes kapcsolatok egytől egyig hozzájárulnak ahhoz, hogy helyzeti előnyből induljunk a stratégiai partnerség kialakításában. És ennek már látszanak is az eredményei: a tanács tagállamaiban Magyarország megítélése egyértelműen pozitív, kezdeményezéseinket és befektetéseinket is örömmel és támogatóan fogadják. Ebben a tanácsban való részvételünk, valamint az állandó és alkalmi fórumok és találkozók kulcsfontosságú szerepet játszanak.
A szerző az Eurázsia felelős szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/I. számában jelent meg.