A Keleti Parti Vasúti Összeköttetés indulási helyszíne Kuantanban, 2023. december 11-én. Fotó: AFP/Xinhua/Chong Voon Chung
Bernek Ágnes
02/02/2024 06:00
Kelet-Malajziában, a Dél-kínai-tenger partvidékén található 550 ezer főt számláló Kuantan városa Malajzia Pahang szövetségi államának a székhelye. A kétezres évekig a várost kevesen ismerték, s a partvidék történelmileg nagyobb városai – Kota Baharu és Kuala Terengganu – mellett háttérbe szorult. A közelmúltban még Kuantan kikötőjének forgalma csak töredéke volt a Malajzia nyugati partvidékén lévő Port Klang kikötő forgalmához képest.
A fővároshoz, Kuala Lumpurhoz közel lévő Port Klang kikötő földrajzi helyzete révén hagyományosan az ország legnagyobb kikötője, mivel Malajzia nyugati partvidéke évszázadokon keresztül mindig is fejlettebb volt a kelet-malajziai partvidékhez képest. Nyugat-Malajzia stratégiai fontosságát alapvetően megszabja az, hogy a Malaka-szoroson vezet át az Európa/Közel-Kelet és Kelet-Ázsia közötti legrövidebb tengeri szállítási útvonal. Jelenleg is a globális kereskedelem negyven százaléka halad át a Malaka-szoroson, s ezzel e szoros a Perzsa-(Arab)-öböl be- és kijáratát képező Hormuzi-szoros után a világ második legfontosabb „choke-point”-ja, vagyis fojtópontja.
Mindezek alapján teljesen egyértelmű, hogy az ország lakosságának mintegy hetven százaléka még ma is Nyugat-Malajziában él, s a maláj gazdasági tevékenység nagy része is e partvidéken tömörül.
Nagyszabású fejlesztés
Napjainkra azonban Kuantan Kelet-Malajzia legnagyobb városává vált, köszönhetően annak, hogy 2007- ben Malajzia Kormánya hatalmas fejlesztési programot indított el Keleti Parti Gazdasági Régió (East Coast Economic Region – ECER) néven. E program fő célja Kelet-Malajzia három szövetségi államának – Kelantan, Terengganu és Pahang – és a Maláj-félsziget déli részén lévő Johor állam Mersing kerületének nagyszabású gazdasági és infrastrukturális fejlesztése.
E program igazi „zászlóshajója” Pahang szövetségi állam és ennek székhelyének, Kuantan városának a hoszszú távú fejlesztési programja. A Dél-kínai-tenger partvidékén található hatalmas kőolaj- és földgázkészleteknek köszönhetőn Pahang államban több kőolaj- és földgázkitermeléssel és -feldolgozással foglalkozó klasztert hoztak létre. A petrolkémia, az autóipar és a főleg K+F fejlesztésekre épülő feldolgozóipar révén több ipari parkot alakítottak ki, s a szolgáltatási ágazat is jelentősen fejlődött. Így Kuantan jelenleg már Kelet-Malajzia legfontosabb logisztikai, üzleti és pénzügyi központjává vált.
Kelet-Malajzia kormányzati fejlesztése azért is indokolt, mert a Kína által 2013 októberében elindított 21. századi Új Tengeri Selyemút (az Övezet és Út program részeként) infrastrukturális fejlesztési program révén a Dél-kínai-tenger stratégiai jelentősége felértékelődött, így Malajzia e partvidéke, s kiemelten Kuantan városa egyre fontosabbá vált a nemzetközi árukereskedelemben.
Még 2013-ban hozták létre a Malajzia-Kína Kuantan Ipari Parkot (Malaysia-China Kuantan Industrial Park – MCKIP). Ez volt az első ipari park Malajziában, tíz év alatt folyamatosan bővült, jelenleg már háromezer hektár a területe, s kiemelten a nehézipari és a csúcstechnológiai iparágak fejlesztése a fő cél. Az MCKIP nagyon jelentős pénzügyi, adó- és vámkedvezmények révén már nem csak Kínából és Malajziából, hanem főleg az ASEAN országokból is fogad befektetőket.
Két terminál
Kuantan kapuvárossá válásában kiemelt szerepe van még a kikötő nagy mértékű fejlesztésének. A Kuantan városától északra, mintegy huszonöt kilométerre található kikötőnek két terminálja van, a Kuantan Port 1. és az újonnan kiépített mélytengeri terminál, ahová 2022 októberében érkezett meg a legelső nagyobb méretű és nagyobb merülési mélységű hajó. Jelenleg a kikötő forgalmának kilencven százaléka még a nem konténeres rakományoknak felel meg, s ez megközelítőleg ötven százalékban kínai szállítmányokat jelent.
A forgalom diverzifikációjának érdekében a kuantani kikötő vezetőségének fő célja a Közel-Kelettel és Kelet-Afrikával való erősebb áruforgalmi kapcsolatok kialakítása, különösen az élelmiszerellátási láncok terén.
Egy kikötő sikeressége terén azonban nem csak a globális világpiaci kapcsolatoknak, hanem a kikötő szárazföldi összeköttetésének is nagy fontossága van. A hatalmas kínai befektetéseknek köszönhetően Kuantan Malajzia minden nagyobb városával közúti és vasút összeköttetésbe került, illetve fog kerülni.
A maláj kormány és az állami tulajdonú China Communications Construction Company (CCCC) megállapodást kötött 2016-ban az új Keleti Parti Vasúti Összeköttetés (East Coast Rail Link – ECRL) elnevezésű projekt megvalósításáról, amelynek keretében vasúti összeköttetést építenek ki a Maláj-félsziget északkeleti részén lévő Kota Baharu városától Kuala Terengganu városán át Kuantanig. Majd innen indul a vasútvonal nyugati irányú, a Maláj-félszigeten átmenő kiemelten fontos szakasza, amely Kuantan városát összeköti a nyugati part legfontosabb városaival, így a fővárossal, Kuala Lumpurral és a Malaka-szorosnál lévő Port Klang kikötőjével. Ezen új vasúti pályának köszönhetően Kuantan városának vasúti összeköttetése mind Kelet-, mind Nyugat-Malajziára kiterjed.
„Malaka-dilemma”
A vasúti pálya kiépítése 2017-ben kezdődött meg, s a nyomvonal és a CCCC-vel kötött szerződés többszöri módosítása után jelenleg nagyjából hatvan százalékban van kész, a teljes befejezést a maláj kormány 2026-ra tervezi. E vasútépítési program egyébként a kínai Övezet és Út program része is, elsősorban azon stratégiai okból, hogy Kuantan és Port Klang vasúti összeköttetése révén az áruszállításban kikerülhető lesz a Malaka-szoros.
Vagyis, ha valamilyen politikai okból lezárásra kerülne a Malaka-szoros, akkor az áruszállító hajók rakományát Port Klangból vasúton tudják majd szállítani Kuantanba, ahonnan majd ismét tengeri úton szállíthatják az árukat a Dél-kínai-tengeren át Kínába. A kínai áruszállítás Malaka-szorostól való nagy mértékű függését még 2003-ban Hu Jintao, a Kínai Népköztársaság akkori elnöke „Malaka-dilemmának” nevezte el, de ez e vasútépítéssel megváltozhat, s rövid időn belül Kuantan városa és kikötője a nemzetközi árukereskedelem kiemelt stratégiai központjává válhat.
A szerző az Eurázsia Központ Geopolitikai Kutatócsoportjának vezetője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. februári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
