Fotó: iStock
Jánossy András
26/02/2024 22:00
Az 1990-es és a 2000-es évek rekordsebességű kínai gazdasági növekedése és iparosodása a nemzetközi károsanyag-kibocsátás rangsorát is átírta: 2006 óta Kína a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátója: jelenlegi, 11 millió kilotonnás (kt) kibocsátásával az USA-t (4,3 millió kt), az Európai Uniót (3,5 millió kt) és Indiát (2,2 millió kt) előzi a rangsorban.
Kínát ugyan gyakran homogén entitásnak tekintjük a klímaváltozásra gyakorolt hatás tekintetében, a gazdagabb keleti régiók fogyasztását és exportját jellemzően a nyugati szegényebb régiók üzemei biztosították, ez pedig a nyugati területek magas nettó széndioxid-kibocsátásával járt. A 2010-es években a különbségek megszüntetése érdekében a kínai állam jelentős lépéseket tett: a Nyugati Fejlesztési Programmal infrastrukturális fejlesztéseket értek el, ezek a zöld átállás első tudatos lépéseinek is tekinthetőek. 2016- ban Kína megkezdte a COP21 Párizsi Megállapodás klímaegyezményben vállaltak teljesítését, és 2019-re már sikereket ért el a GDP-egységre jutó kibocsátás csökkentésében, miközben az erdőállományát 3,8 milliárd köbméterrel növelte és társadalmi kampányokba kezdett a természet védelméről. Az eredmény látványos: csökkent a fosszilis energiahasználat aránya és javult a levegő minősége.
Xi Jinping 2012 óta hivatalban lévő elnök a klímaváltozást tekinti az egyik legfőbb kihívásának, és vállalta többek között a karbonsemlegesség elérését 2060-ra, valamint 2035-ig a belsőégésű motorral rendelkező járművek betiltását. A közlekedési szektor kibocsátásának csökkentésében nem fér kétség Kína vezető szerepéhez. 2009 óta tudatos politika ösztönzi az elektromos autók térnyerését és használatát Kínában, a több mint egy évtizedes stratégia pedig mostanra kifizetődött. Az elektromos autógyártás minden területén egyeduralkodóvá vált Kína. A legfrissebb adatok szerint az ország több elektromos autót ad el évente, mint a világ többi országa összesen, miközben a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója mind ázsiai, közöttük jelentős túlsúlyt alkot hat kínai vállalat.
Az ázsiai óriás zöld gazdaságra való átállásának legnagyobb kihívását a gazdasági fejlődés fenntartásához szükséges, folyamatosan növekvő energiaigény biztosítása jelenti. A kínai elnök szerint a zöld átállás mellett az energiabiztonság megőrzése a társadalmi és gazdasági elvárás, ezért a zöld átállásnak jól megtervezett és szakaszos módon kell megtörténnie, összhangban azzal az elvvel, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatát akkor lehet majd teljesen kiváltani, amikor biztossá válik, hogy a tiszta energia megbízhatóan helyettesítheti azokat. A pekingi kormány célul tűzte ki, hogy 2025-re az alternatív vagy megújuló forrásokból származó energiafogyasztás a teljes fogyasztás mintegy 20 százalékát tegye ki.
Bár jó eséllyel kijelenthető, hogy a következő években is az ázsiai óriás marad a legfőbb CO2-kibocsátó a világon, Kína tudatos klímavédelmi intézkedései, és azok eredményei a Föld minden lakójára hatással lehetnek.
A szerző a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) kommunikációs és protokoll igazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
