Szöul nemcsak turisztikai szempontból kiemelkedő jelentőségű úti cél, hanem virágzó gazdasági központ is egyben. Magyarországon a dél-koreai vállalatok alkotják a harmadik legnagyobb beruházói közösséget, így nem meglepő, hogy 2019 után 2021-ben is a távol-keleti országból érkezett hazánkba a legtöbb beruházás, míg a kereskedelmi forgalom értéke az ötmilliárd dollárt is meghaladva rekordot döntött 2021-ben, és a tavalyi év első hat hónapjában – a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségek ellenére is – 20 százalékkal növekedni tudott. A közvetlen járatok számának megnövekedésétől mindenesetre Budapest és Szöul is a turisztikai forgalom jelentős növekedését várja, tekintve, hogy tavaly őszig 22 ezer dél-koreai látogató több mint százezer vendégéjszakát töltött Magyarországon, ezzel elérve a világjárvány előtti szintet.
A megközelítőleg tízmillió lakost számláló Szöul ráadásul nemcsak gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű úti cél, hanem virágzó turisztikai központ is: a dél-koreai fővárosban öt világörökségi helyszín található, amelyek között épített és természeti értékek egyaránt felfedezhetők.
Dél-Korea mellett Kína is bővít: tavaly novemberben újraindult a közvetlen járat Budapest és Sanghaj között a China Eastern Airlines jóvoltából, amely január közepétől heti három járat indítását tervezi Budapest és a kínai metropolisz között. Új járattal is bővült továbbá hazánk és a távol-keleti óriás légi összeköttetése, tavaly november 18-a óta ugyanis Csungkingba is eljuthatunk átszállás nélkül: az elmúlt harminc évben a semmiből kinövő, mostanra a felhőkarcolók végeláthatatlan erdejévé és Kína leggyorsabban fejlődő térségévé cseperedő nyugat-kínai metropolisz a kínai autóipar és informatika egyik legfontosabb központjának számít. Budapestről így a távol-keleti ország egyik leggyorsabban fejlődő régiója válik közvetlenül elérhetővé Peking és Sanghaj után. A koronavírus-világjárvány ugyan drasztikus hatással volt a légi összeköttetésekre, különösen ha a pandémia első gócpontjaként számon tartott Kínáról van szó, ám Budapest és Peking folyamatosan dolgozik a légi folyosók újjáépítésén, amelyek kulcsfontosságúak a gazdasági kapcsolatok szempontjából, hiszen a turisták mellett az üzletemberek is előnyben részesítik azokat a városokat, ahová átszállás nélkül is el tudnak repülni.
A közvetlen járatok híján helsinki vagy dubaji átszállással régiónkba érkező kínai turistákért egyébként óriási a verseny Közép-Európában, ugyanis több felmérés is arra az eredményre jutott, hogy a távol-keleti óriás állampolgárai a legtöbbet költő vendégek közé tartoznak, ezzel nagyban hozzájárulva egy adott ország gazdasági növekedéshez. A pandémia előtti évben, 2019-ben Kínából több mint 277 ezer vendég érkezett Magyarországra, ami 8,1 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez képest, és 456 ezer vendégéjszakát töltöttek el hazai szálláshelyeken, ami hétszázalékos növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. A pandémia miatt értelemszerűen jelentősen csökkent ugyan az ázsiai turisták száma hazánkban, de a tavalyi adatok azt mutatják, kezd visszaállni a forgalom: 2022 nyarán már több mint hétezernél tartott a kínai vendégek száma, 33 ezer vendégéjszakával – az év végén (újra) induló közvetlen járatoknak köszönhetően azonban várhatóan idén már sikerül legalábbis megközelíteni a világjárvány előtti szintet.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója és a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia Magazin 2023/I. számában jelent meg.