Lehetőségek és kihívások az oktatásban
A Budapest Eurasia Forum hatodik, egyben utolsó panelének fő témája az volt, hogy a technológia fejlődése hogyan alakítja át az oktatást és a munkaerőpiacot.
Lehetőségek és kihívások az oktatásban
Fókusz

Lehetőségek és kihívások az oktatásban

Kovács Attila, Ayham Fayyoumi, Paul Kim és Deepak Ohri panelbeszélgetése (Fotó: Hegedüs Róbert)
Dócza Edith Krisztina 26/11/2023 09:00

A Budapest Eurasia Forum hatodik, egyben utolsó panelének fő témája az volt, hogy a technológia fejlődése hogyan alakítja át az oktatást és a munkaerőpiacot.

Évről évre egyre több ázsiai egyetem kerül be a legjobb felsőoktatási intézmények közé, mutatott rá Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója, akinek beszélgetőpartnere Zhang Renhe, az elmúlt években a legrangosabb ötven egyetem közt szereplő sanghaji Fudan Egyetem alelnöke volt. Zhang Renhe elmondta, a mesterséges intelligencia már aktívan jelen van a mindennapi egyetemi életben, nemcsak az adminisztráció, de a tanórák területén is. „A piac elismeri képzéseink eredményességét”, emelte ki.
Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója és Zhang Renhe, a Fudan Egyetem alelnöke (Fotó: MNB/Koncz Márton)

Kovács Attila, a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának dékánja pedig már egy olyan problémát vetett fel, melynek jeleit napjainkban is tapasztaljuk: a technológiai fejlődések nyomán munkák sora tűnik el. Ayham Fayyoumi, a PwC Middle East oktatási és készségfejlesztési igazgatója szerint a nagy változást a koronavírus-járvány hozta el, amikor az oktatás átkerült az online térbe. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár a jövőben számos munka nem fog létezni, a mai óvodás és általános iskolás korú gyermekek körülbelül fele már olyan munkát fog végezni, ami most még nem létezik. „Noha a fejlett országokban a digitalizáció gond nélkül végbemegy, a fejlődő országokban ez koránt sincs így” – hívta fel Paul Kim, a Stanford Graduate School of Education technológiai igazgatója és dékánhelyettese. Deepak Ohri, a lebua Hotels and Resorts luxushotel-lánc alapító vezérigazgatója pedig arra figyelmeztetett, hogy a világ átalakulásával még nagyobb felelősségre kell tanítani a gyermekeket.

A kerekasztal-beszélgetést követően Kilhwa Jung, a Koreai Alapítvány a Nemzetközi Kulturális Csereprogramért (KOFICE) elnöke a kortárs koreai kultúráról, a Hallyuról tartott előadást, valamint kitért a virágzó magyar-koreai kapcsolatokra is. Kiemelte, Magyarország 1989-ben a kelet-európai országok közül elsőként létesített diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával.

Kilhwa Jung (Fotó: Hegedüs Róbert)
Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem Center for Sustainable Development igazgatója a Szovjetunió felbomlása utáni geopolitikai átalakulásokra helyezte a hangsúlyt. Ukrajnai háború, izraeli háború, az Egyesült Államok és Kína ellentéte – sorolta a szakértő a világot érintő problémákat. Hangsúlyozta, az, hogy Washington nem hallgat a világra, a konfliktusok eszkalálódásához vezethet. Példaként megemlítette, hogy bár Oroszország figyelmeztette az amerikaiakat, ne terjeszkedjen tovább a NATO keleti irányba, nem hallgattak az intelmekre. Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkár szerint a problémák megoldásának kulcsa az együttműködésben rejlik – melynek része Kína is –, és nem az izolációban.

A negyedik Budapest Eurasia Forumot Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke zárta. Beszédében a konferenciát úgy összegezte, hogy béke nélkül nincs gazdasági fejlődés, és gazdasági fejlődés nélkül nincs béke sem.


A szerző külpolitikai újságíró.
Jeffrey Sachs közgazdász és Ugrósdy Márton helyettes államtitkár videón beszélgettek (Fotó: Hegedüs Róbert)
#Eurasia Forum
Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások

Elfogad