Észak-Korea
A koreai háború következtében kialakult megosztottság a Koreai-félszigeten a mai napig súlyos veszélyt jelent a békére. Dél-Korea ugyan időről időre megpróbál közeledni a kommunista szomszéd irányába, de a 2011 óta Kim Jong-un vezetése alatt álló országgal kapcsolatban csupán időszakos eredményeket tudott felmutatni. Észak-Korea atomfegyver kifejlesztését célzó kísérletei, provokációi viszont nem szűkítik le a konfliktust a félszigetre, abban a térség regionális államai és a nagyhatalmak is érintettek.
Mivel Dél-Korea védelmét az Egyesült Államok biztosítja, így a két Korea között kirobbanó esetleges összecsapás könnyen eredményezheti az USA belépését is a háborúba. Amerika másik fontos szövetségesét, Japánt szintén aggasztja Phenjan viselkedése, miközben Észak-Koreát elsősorban a Kínai Népköztársaság támogatja. Nyilvánvaló, hogy utóbbi országnak nem áll érdekében a Kim-rezsim bukása és a félsziget egysége, hiszen az az amerikai jelenlét megerősítését eredményezné Kína keleti határai mentén.
Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépését követően 2017-ben a háború kitörése belátható közelségbe került, de végül Trump is a békés megoldást kereste, ennek jegyében több személyes találkozóra is sor került az amerikai és az észak-koreai vezető között, megteremtve a béke lehetőségét. Ebből azonban végül semmi nem lett, Joe Biden elnöksége alatt a feszültség ismét fokozódott, a rakétakísérletek tovább folytatódtak, és a két Korea kapcsolata sem javult. Phenjan 2022 márciusában sikeres interkontinentális ballisztikus rakétakísérletet hajtott végre, szeptemberben pedig deklarálta atomhatalmi státuszát.
A dél-kínai-tengeri konfliktus
Alapvetően a tengeri határok tisztázatlansága jelenti a Dél-kínai-tengeren a probléma gyökerét, ezért a Spratley- és a Paracel-szigetek hovatartozása viták tárgyát képezi. Kína és Tajvan a régió csaknem 90 százalékét követeli magának, de mellettük még Vietnamnak, Indonéziának, Malajziának, a Fülöp-szigeteknek és Bruneinek is vannak követelései.
A második világháborút követően nagyrészt a szénhidrogénkészletek felfedezésének köszönhetően az egyes országok különféle követelésekkel léptek fel, miközben a világ egyik legforgalmasabb tengeri szállítási útvonalaként a régió geostratégiai jelentősége is megnőtt. Az évek során az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) és Kína számos dokumentumot írt alá a viszály rendezését célozva, de a valóban megoldást jelentő magatartáskódex elfogadása a mai napig várat magára.
Kína 2013 és 2015 között 11,7 négyzetkilométernyikorallzátonyt töltött fel és alakított át mesterséges szigetekké a Spratley-szigeteken, amelyeket azonban a rivális országok nem ismertek el. Az Egyesült Államok a szabad hajózás biztosítása érdekében ennek jeleként azóta is rendszeresen hadihajókkal és katonai repülőgépekkel közelíti meg az újonnan létrehozott kínai katonai létesítményeket, ami a két ország közötti katonai összeütközés lehetőségét is növeli.
A hágai Állandó Választottbíróság 2016-ban, helyt adva a Fülöp-szigetek beadványának, Kínával szemben számos kérdésben a délkelet-ázsiai ország javára döntött, de mivel Kína nem ismerte el az eljárás jogszerűségét, annak érvényesítése elmaradt. Kínai és filippínó hadihajók között 2022-ben is számos incidensre került sor, ami, tekintetbe véve az USA és a Fülöp-szigetek katonai szövetségét, szintén eredményezheti a két hatalom katonai konfrontációját.
Tajvan státusza
Az Egyesült Államok és Kína viszonyának megromlása Tajvan vonatkozásában is megfigyelhető. A 2022-es év során, amikor az orosz–ukrán háború miatt a geopolitikai törésvonalak a korábbiaknál is nyíltabbá váltak, az USA és Kína szembenállása is markánsabbá vált. A Dél-kínai-tengertől eltekintve ennek egyik lehetséges színtere Tajvan, hiszen a szárazföldi Kínától elszakadt tartományt Washington nem csupán fegyverszállítmányokkal támogatja, de flottája révén annak védelmét is biztosítja.
Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke 2022 augusztusában Taipeibe látogatott, lépését azonban Kína provokációnak minősítette, ezért válaszképpen hadgyakorlatba kezdett a sziget körül, hozzájárulva ezáltal a negyedik válság kialakulásához a Tajvani-szorosban. Peking ugyan a Tajvannal történő békés egyesülés megteremtésének a híve, de a sziget függetlenedési törekvéseit nem fogadja el, az USA beavatkozását – a két nagyhatalom közötti feszültség fokozódása tükrében – pedig különösen provokatívnak tartja.
A szerző az Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/I. számában jelent meg.