Xi Jinping és Aleksandar Vucic (Fotó: AFP/Xinhua/Huang Jingwen)
Eurázsia/MTI
08/05/2024 09:43
Xi Jinping kedd este érkezett Szerbiába. A látogatás dátuma azért jelentős, mert 1999. május 7-én – amikor a NATO már másfél hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát – találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, a támadás következtében pedig három újságíró meghalt, további húsz kínai állampolgár pedig megsérült. Peking felháborodott és magyarázatot követelt, a NATO viszont balesetnek nevezte az incidenst, idézte fel az MTI.
A Politika című belgrádi napilapban kedden megjelent véleménycikkében a kínai elnök úgy fogalmazott: „a Kína és Szerbia közötti barátság, amelyet a két nép együtt kiontott vére áztatott, a két nép közös emlékévé vált, és arra fogja ösztönözni mindkét felet, hogy együtt hatalmas lépéseket tegyenek előre”.
A kínai elnököt kedden Aleksandar Vucic köztársasági elnök fogadta, és a tervek szerint a két államfő többmilliárd dolláros kínai befektetésekről, valamint újabb együttműködési lehetőségekről tárgyal, és a delegáció tagjai várhatóan mintegy 30 kétoldalú megállapodást is aláírnak a mai nap folyamán.
Ma este már Budapestre érkezik Xi Jinping. Ennek apropóján a francia és a szerb sajtó után a magyar médiában is véleménycikket közölt a kínai elnök. A Magyar Nemzetben megjelent írásában hangsúlyozta, „a két országot ugyan hatalmas földrajzi távolság választja el egymástól, a kínai és a magyar nép barátsága mégis hosszú múlttal büszkélkedhet”. „Remélem, hogy a mostani látogatásom által a magyar vezetőkkel együtt folytathatjuk a hagyományos barátságot, elmélyíthetjük a kölcsönösen előnyös együttműködést és a két ország közötti átfogó stratégiai partnerséget újabb magasságokba emelhetjük” – írta a kínai elnök, aki öt pontban foglalta össze, mi szükséges a sikerhez.
Először is, „arra van szükség, hogy folytassuk a hagyományos barátságot, és megerősítsük a kétoldalú kapcsolatok politikai alapjait”. „A magas szintű kölcsönös politikai bizalom a kínai–magyar kapcsolatok fontos alappillére” – magyarázta. Másodszor, „meg kell erősítenünk a fejlesztési stratégiáink összehangolását, és új csúcspontokat kell elérnünk a gyakorlati együttműködésben”. Harmadszor, „tovább kell bővítenünk az emberek közötti cserekapcsolatokat, meg kell erősítenünk a közgondolkodás alapjait a kétoldalú kapcsolatokban”. Negyedszer, „élére kell állnunk a regionális együttműködéseknek, és ragaszkodnunk kell a Kína–EU-kapcsolatok helyes irányának fenntartásához”. És végül, „meg kell erősítenünk a nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecserénket, és össze kell fognunk a globális kihívások kezelésére”. „Kína és Magyarország hasonló nézeteket és egymáshoz közel álló álláspontot képvisel a nemzetközi és regionális kérdésekben” – szögezte le.
A kínai elnök magyarországi látogatásával kapcsolatban Vitályos Eszter kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóján elmondta, Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására tesz „diplomáciatörténeti” látogatást Magyarországon május 8. és 10. között Xi Jinping. A látogatás azért is történelmi jelentőségű, mert kínai államfő utoljára 20 évvel ezelőtt, 2004-ben járt nálunk. Az államfő és delegációja az európai látogatása során pedig mindössze két európai uniós tagállamot keres fel, Magyarországot és Franciaországot, mutatott rá.
Xi Jinping csütörtökön találkozik Sulyok Tamással, majd a két állam miniszterei megállapodásokat írnak alá. A szóvivő azt is elmondta, hogy a látogatás során mintegy másfél tucat megállapodást biztosan alá fognak írni a felek, további megállapodásokról még egyeztetés folyik. Kiemelte azt, amely az Övezet és Út kezdeményezéshez (BRI) kapcsolódó esetleges magyarországi infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazza. Ezek között vasúti, közúti és energetikai projektek is lehetnek – jegyezte meg.
Egyre több magyar vállalat lép be a kínai piacra, egyre több magyar vállalat kereskedik kínai partnerekkel, nő a turisztikai forgalom és egyre több hallgatót fogadnak kölcsönösen egyetemeink – értékelte szerdán a Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter azt a bejelentést, miszerint újabb egy évvel meghosszabbítják a vízummentes beutazás lehetőségét Kínába. Szijjártó Péter azt írta a közösségi oldalán, hogy Xi Jinping kínai elnök kedden Párizsban bejelentette, hogy tíz európai uniós ország, köztük Magyarország állampolgárai számára újabb egy évvel, 2025 végéig meghosszabbítják a vízummentes beutazás lehetőségét. „Nagyra értékeljük ezt a döntést, hiszen ez hozzájárul a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai és oktatási kapcsolataink további fejlesztéséhez” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, hogy számunkra ez a döntés komoly könnyebbséget jelent. „A kölcsönös tiszteleten alapuló, jó együttműködés jegyében” szerdától a Kínában működő magyar konzuli szolgálat az európai vízumkódexben rögzített 15 napos határidő helyett 48 órán belül elbírál minden üzleti célú magyarországi beutazás céljából benyújtott kínai vízumkérelmet – jelentette be Szijjártó Péter.
A tavalyi Imázsia Filmnapok folytatásaként idén május 24-28. között rendezik meg a 2024 Imázsia Kínai Filmhetet az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A program gazdagabb az előző évinél, a kínálatban hat nagyjátékfilm, két kisfilmes blokk és egy irodalmi kísérőrendezvény szerepel.
Elutazott Budapestről péntek délután Xi Jinping kínai elnök. A sikeres háromnapos látogatás alatt összesen 18 megállapodást kötöttek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a kínai elnök látogatása történelmi jelentőségű Magyarországon, és így a két ország közötti csúcstalálkozón ennek megfelelő eredmények is születtek.