Ma van a koreai ábécé napja
Dél-Koreában október 9-én ünneplik a Hangult (한글), a koreai ábécét, amit a XV. században vezetett be Nagy Szedzsong koreai király.
Ma van a koreai ábécé napja
Kultúra

Ma van a koreai ábécé napja

Fotó: AFP/Borja B.Hojas
Eurázsia 09/10/2023 07:00

Dél-Koreában október 9-én ünneplik a Hangult (한글), a koreai ábécét, amit a XV. században vezetett be Nagy Szedzsong koreai király.

A mai napot a kelet-ázsiai országban a Hangul ábécéről való ismeretterjesztésnek szentelik. Mivel a Hangul azon kevés írásrendszerek egyike, ahol mind az alapító, mind az alapítás dátuma ismert, a napot Szedzsong király eredményei elismerésének is szentelik.

A Hangul megalkotása előtt Koreában (akkoriban Csoszon) az emberek elsősorban a klasszikus kínai írást használták, az anyanyelvi fonetikus írásrendszerek mellett, amelyek több száz évvel megelőzték a Hangult.

A koreai és a kínai nyelv közötti alapvető különbségek, valamint a megtanulandó karakterek nagy száma miatt azonban az alsóbb osztályok számára, akiknek gyakran nem volt nyílt lehetőségük az oktatásban való részvételre, nagy nehézséget jelentett a kínai karakterekkel való írás megtanulása. Szedzsong király megalkotta a Hangul néven ismert ábécét, hogy terjessze az írástudást a köznép körében. 1970 óta minden évben október 9-én ünneplik Dél-Koreában a Hangul kihirdetésének napját.
Magyarországon is megünneplik a Hangul napot: szombaton egésznapos kulturális programot szervezett a Debreceni Koreai Kulturális Egylet és Debreceni Szedzsong Király Intézet, ma pedig Budapesten a sor, ahol az ELTE-n várják a koreai kultúra iránt érdeklődőket.
Fotó: iStock
Továbbiak
Chin Sooyoung különleges koncertje a koreai felszabadulás 80. évfordulóján
Chin Sooyoung különleges koncertje a koreai felszabadulás 80. évfordulóján

Chin Sooyoung, a Koreai Kulturális Központ rezidens művésze egyedülálló, költői hangulatú koncerttel tiszteleg Korea felszabadulásának 80. évfordulója alkalmából, szeptember 22-én a Budapest Music Centerben. A “Fény-variációk” repertoárja a történelmi évforduló alkalmából született: jazz zene találkozik más művészeti ágakkal, új fényt adva a szabadság üzenetének. A különleges műfaji együttműködésekkel felejthetetlen estét ígér a közönségnek.

Orient Projekt portrék: Xántus János
Orient Projekt portrék: Xántus János

A feltehetően görög gyökerekkel rendelkező Santhos, avagy Xantos család legalább a 16. század első harmadától élt a Székelyföldön. 1803-ban a kassai jogakadémiára került Xántus János apja, Ignác (1788–1849). Jogi képesítése me gszerzését követően Széchényi Ferenc Somogy megyei birtokpereinek ügyintézőjeként (uradalmi ügyész) telepedett le Csokonyán (ma Csokonyavisonta), ahol 1825. október hó 5-én született meg első, János nevű fia. Édesanyja Wunderlich (névmagyarosítás után Szidnay) Terézia, a Festetich család bélbaltavári uradalmi gazdatisztjének lánya.

Otthonunk sok lehet, de hazánk csak egy
Otthonunk sok lehet, de hazánk csak egy

Kicsi Csilla 1980 óta dolgozik óvónőként, ez idő alatt pedig bejárta a világot: Magyarország, Kanada és Ausztrália után most Szingapúrban él, ahol a helyi magyar közösség egyik legaktívabb tagjaként közvetíti és ápolja kultúránkat. Lapunknak adott interjújában személyes élményeiről, a pedagógiai hitvallásról, a közösségszervezésről és a haza iránti elköteleződéséről mesélt.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások