Fotó: AFP/Imaginechina/Wang Gang
Salát Gergely
04/06/2024 22:00
Tizenhat évvel ezelőtt egy magyar sci-fi magazin szerkesztői felkértek, hogy sinológusként járuljak hozzá egy tematikus számhoz, amely a kínai sci-fi irodalmat mutatja be mintegy tucatnyi novellán keresztül. A szám bemutatásakor a nemzetközi sci-fi irodalomban jártas szerkesztő kollégám azt nyilatkozta, hogy a kínai sci-fi nem rossz, érdemes megismerkedni vele, mint kuriózummal, de igazán érdekessé csak a jövőben válik. Ötven évvel ezelőtt a kínai science fiction száz évvel volt lemaradva a nemzetközi trendektől, húsz évvel ezelőtt ötven évvel, most, 2008-ban már csak nagyjából húsz évvel van lemaradva a nemzetközi mezőnytől, mondta.
Nem tudom, hogy igaza volt-e, vagy hogy van-e értelme úgy beszélni bármely irodalmi műfaj fejlődéséről, mint ahogyan az orvostudomány vagy az űrkutatás fejlődéséről beszélnénk. Az azonban tény, hogy a science fictionnek sokáig nem volt nagy presztízse vagy befolyása Kínában, külföldön pedig a kínai science fiction gyakorlatilag ismeretlen volt. A műfaj első évszázadából az egyet len olyan mű, amely több nyelven is megjelent, Lao She Macskaváros krónikája című regénye volt, bár ez inkább szatirikus disztópia volt, mint sci-fi.
A viszonylagos ismeretlenség fő oka az lehetett, hogy a kínai science fiction kezdettől fogva politikai és oktatási célokat szolgált. A 19. század végén reformértelmiségiek, köztük olyan kiemelkedő személyiségek, mint Lu Xun és Liang Qichao, elkezdték lefordítani kínai nyelvre a nyugati sci-fi klasszikusait, például Jules Verne vagy H. G. Wells műveit. Céljuk az volt, hogy a tudományos szemléletet és a technológiai fejlődés mindenhatóságába vetett hitet terjesszék Kínában, ezzel is hozzájárulva az ország modernizációjához.
Az 1900-as évek első évtizedében megjelenő korai kí nai sci-fi történetek a jövőbeli Kínát fejlett, modern és erős világhatalomként ábrázolták, amely már régen fel hagyott birodalmi hagyományaival és elmaradottságával. Még a sci-fi írások nyelvének az 1919-es május negyedike mozgalom utáni megváltozásával – a klasszikus kínai nyelvről a modern beszélt nyelvre való áttéréssel – is megmaradt a tudományos fejlődés fontosságát didaktikusan kiemelő hangsúly, kivéve a már említett 1933-as Macskaváros krónikáját. Az ideológia ugyan megváltozott 1949 után, de a sci-fi szerepe nem; a tudományos szemléletet népszerűsítő ifjúsági irodalom egyik ágának kezdték tekinteni. A kulturális forradalom idején még ezt is betiltották.
Az 1970-es évek végén kezdődő „reform és nyitás” új korszakot jelentett a kínai sci-fi számára. Bár az irodalmi körök továbbra sem tartották sokra a műfajt, széles szubkultúra alakult ki. A kínai olvasók számára korábban elérhetetlen nyugati műveket lefordították kínaira, és egy sor kínai sci-fi író jelent meg, akik különböző témákat és stílusokat hoztak magukkal. Az 1990-es években a Science Fiction World (Kehuan Shijie) magazin, a műfaj zászlós hajója elérte a 400 ezres példányszámot, és a „kínai sci-fi három tábornoka”, nevezetesen Liu Cixin, Han Song és Wang Jinkang megingathatatlan tekintélyekké váltak a rajongók szemében.
A sci-fi azonban csak a 2010-es években vált igazán tömegműfajjá, Liu Cixin mára már világszerte ismert A háromtest-probléma trilógiájának megjelenésével. A trilógia pesszimista cselekménye ellenére, vagy éppen azért, mert a Föld civilizációjának pusztulását és néhány túlélőt leszámítva az emberiség kihalását is magában foglalja, hihetetlenül sikeres volt. Hatása messze túlmutatott a sci-fi rajongókon, nemzetközi bestsellerré vált.
A háromtest-probléma sikere Kínában és nemzetközileg is felhívta a figyelmet a kínai sci-fire. Nemcsak Liu Cixin vált nemzetközi sztárrá, hanem őt követve több más kínai sci-fi szerző is elismerést szerzett. Az Egyesült Államokban élő Ken Liu kulcsszerepet játszott azzal, hogy nemcsak saját műveit adta ki, hanem fordítóként és szerkesztőként is jelentősen hozzájárult a kínai sci-fi sikeréhez. Neki köszönhetően a kínai sztárszerzők ma már angolul is elérhetőek, és aktívan részt vesznek a nemzetközi sci-fi színtéren.
Az áttörés nyilvánvaló, hiszen a kínai sci-fi műveket más műfajokban is elkezdték adaptálni. Liu Cixin A vándorló Föld című regényének filmadaptációja elérhetővé vált a Netflixen. A háromtest-probléma alapján készült kínai sorozat, az idén pedig a Netflix is kiadta a saját változatát. Most már világos: a kínai sci-fi végre utolérte év százados lemaradását.
A szerző a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!