A Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete, Gong Tao. Fotó: Hegedüs Róbert
Scheffer Joakim
29/04/2025 07:00
Mit mutatnak az előrejelzések, milyen hatással lesznek a Donald Trump által bevezetett vámok a kínai gazdaságra?
Kína határozottan ellenzi az Egyesült Államok által alkalmazott vámokat és a kereskedelmi megfélemlítés bármely formáját, mivel ezek senkinek sem szolgálják az érdekét. Ellentétesek a gazdaság és a kereskedelem alapvető törvényszerűségeivel, megzavarják a világgazdasági rendet, és hátráltatják a globális gazdasági fellendülést. Rövid távon az Egyesült Államok súlyos vámintézkedései némi nyomást gyakorolhatnak a kínai gazdaságra és külkereskedelemre, de hosszú távon nem változtatják meg Kína gazdasági fejlődésének felfelé ívelő trendjét. Kína szilárd alapokkal, számos előnnyel, erős ellenálló képességgel és óriási potenciállal rendelkezik, így van önbizalma, képessége és eltökéltsége ahhoz, hogy leküzdje a külső kihívásokat, és elérje céljait.
Kína a „reform és nyitás” több mint négy évtizede alatt a világ második legnagyobb gazdaságává vált, és 15 egymást követő évben megőrizte vezető helyét a gyártás terén. Teljes ipari rendszerrel és erős gazdasági alapokkal bír. Ahogy a Washington Post is megjegyezte, Kína gazdasága 2025-ben erős lendülettel indult. Az 1,4 milliárdos népesség, a 400 millió főt meghaladó középosztály, valamint az egy főre jutó több mint 13 000 amerikai dollár értékű GDP révén Kína a világ második legnagyobb fogyasztói piacává és legnagyobb online kiskereskedelmi piacává vált. Ez bőséges teret biztosít a befektetés és a fogyasztás növekedéséhez, ami fenntartja a gazdasági bővülést.
Másodszor, Kína külkereskedelme erős ellenálló képességet mutat. A hazai teljes ipari rendszernek köszönhetően a kínai termékek versenyképesek a világpiacon. A globális piacok feltárásával Kína kereskedelmi szerkezete sokszínűbbé vált: több mint 150 országgal és térséggel a világ egyik fő kereskedelmi partnere, és folyamatosan bővíti gazdasági együttműködését az Övezet és Út kezdeményezés partnereivel. 2025 első negyedévében Kína exportja ezekbe az országokba 7,2 százalékkal nőtt éves összehasonlításban; a kereskedelem több mint 50 százalékát ezek az országok adták. Kína függősége az egyes piacoktól csökkent: az Egyesült Államokba irányuló export aránya az összexporton belül 19,2 százalékról 14,7 százalékra csökkent 2018 és 2024 között. Ez azt jelenti, hogy – amint Alicia García-Herrero, a Bruegel vezető kutatója is megjegyezte – még egy teljes amerikai exportleállás sem okozna katasztrófát a kínai gazdaságban. Minden külső kihívás ellenére Kína exportja 2025 első negyedévében 6,9 százalékkal nőtt. A nemzetközi bizalom is töretlen, amit az bizonyít, hogy a 137. Kínai Import- és Exportvásáron több mint 110 000 külföldi vásárló vett részt 216 országból és régióból – 10 százalékkal többen, mint a 135. vásáron –, megerősítve a kínai termékek iránti nemzetközi keresletet.
Harmadszor, Kína belső kereslete hatalmas növekedési potenciállal bír. Az elmúlt öt évben a hazai kereslet átlagosan több mint 80 százalékkal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. A háztartások jelenlegi fogyasztási aránya, amely mintegy 40 százalék (jóval alacsonyabb a fejlett gazdaságok 70 százalékos és a globális átlag 56 százalékos szintjénél), jelentős növekedési lehetőséget kínál. Az olyan kezdeményezések, mint a fogyasztásösztönző cselekvési terv, a fogyasztási cikkek csereprogramja és a „Vásárolj Kínában” program a 5. Kínai Nemzetközi Fogyasztási Cikkek Expóján, már éreztetik hatásukat. 2025 első negyedévében a kiskereskedelmi forgalom összesen 12,5 billió jüant tett ki, 4,6 százalékos éves növekedést mutatva, ami 1,1 százalékponttal magasabb volt, mint 2024-ben. Kína teljes mértékben bízik gazdasági pályájában és fejlődési kilátásaiban.
Folytatnak tárgyalásokat a Trump-adminisztrációval a feszültségek enyhítése érdekében, végső soron pedig a fennálló kedvezőtlen helyzet megoldására?
A kínai Kereskedelmi Minisztérium fenntartja a munkaszintű kommunikációt amerikai partnerével. Kína álláspontja mindig is világos volt: nyitott marad az Egyesült Államokkal folytatott gazdasági és kereskedelmi konzultációkra. A vámok egyoldalú alkalmazását az amerikai fél kezdeményezte, és ahogy a kínai mondás tartja: „Aki megkötötte a csomót, annak kell kibontania.” Kína felszólítja az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul hagyjon fel a nyomásgyakorlással, a kényszerítéssel és zsarolással, és egyenlő felek közötti, kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd révén rendezze a nézeteltéréseket.
Kína tiszteletben tart minden olyan erőfeszítést, amely az Egyesült Államokkal fennálló gazdasági és kereskedelmi viták egyenlő alapú konzultációk útján történő rendezésére irányul. A „kölcsönös vámok” kérdésében minden félnek az igazságosság, a méltányosság és a történelem helyes oldalán kell állnia, valamint támogatnia kell a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi szabályokat, illetve a multilaterális kereskedelmi rendszert. Fontos hangsúlyozni, hogy Peking határozottan ellenez bármely olyan „megállapodást”, amely Kína érdekeinek rovására jönne létre. Ilyen esetben Kína nem fogja elfogadni azt, és határozott, kölcsönös ellenintézkedéseket fog hozni jogainak és érdekeinek védelme érdekében.
A sok negatívum mellett az amerikai vámoknak egy pozitív következménye is lehet: közelebb hozhatják egymáshoz Kínát és az Európai Uniót. Milyen területeken működhet együtt a két gazdasági nagyhatalom az Egyesült Államok kereskedelmi háborújának káros hatásainak enyhítése érdekében?
Az Egyesült Államok vámintézkedéseivel kapcsolatban Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet korábbi főigazgatója úgy fogalmazott: „Számos oka lehet annak, hogy Trump (tévesen, véleményem szerint) úgy véli, a vámok orvosolhatják az Egyesült Államok problémáit. Az egyik ilyen ok, hogy nyomásgyakorlási eszközként alkalmazza azokat, hogy kedvezőbb tárgyalási pozíciót szerezzen, akár kereskedelmen kívüli kérdésekben is. Azonban olyan nagy szereplők, mint Kína vagy az EU, amelyek nyitottak a tisztességes tárgyalásokra, nem fognak meghátrálni a megfélemlítés hatására. A világkereskedelmi rendszer nem az erőre, hanem a jogra épül.”
Kína és az EU egymás legfontosabb kereskedelmi partnerei, gazdaságaik kiegészítik egymást, érdekeik szorosan összefonódnak. Nem áll fenn alapvető érdekellentét vagy geopolitikai ellentmondás köztük; partnerek, akik kölcsönösen hozzájárulnak egymás sikeréhez. Idén ünnepeljük a Kína–EU diplomáciai kapcsolatok ötvenedik évfordulóját. A jelenlegi bizonytalan nemzetközi helyzetben a két fél közös felelőssége, hogy előmozdítsa a partnerség fejlődését, és ezzel stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítson a világgazdaság számára.
Elsőként kiemelendő a kommunikáció és koordináció erősítése a kereskedelmi viták konzultáció útján történő rendezése érdekében. Az Egyesült Államok vámemelései jelentősen megzavarták a nemzetközi kereskedelmet, különösen Kína, az EU és a fejlődő országok esetében. Az egyoldalúság és a protekcionizmus hosszú távon mindenkinek árt. Az EU által korábban bevezetett vámok a kínai elektromos járművekre szembemennek a piaci és gazdasági elvekkel. Az intézkedések uniós versenyképességre gyakorolt negatív hatásaira előre figyelmeztettek olyan vezetők, mint Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter. Április 8-án Wang Wentao kínai kereskedelmi miniszter és Maros Sefcovic, az Európai Bizottság kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős biztosa megállapodtak az ármegállapodási tárgyalások megkezdéséről. Ez fontos lépés a kereskedelmi feszültségek enyhítésében és a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer megerősítésében.
Emellett szükséges fenntartani az együttműködés iránti nyitottságot, és kihasználni a kínai és európai gazdaságok közötti szinergiákat. Kína és az EU együttesen a globális GDP több mint egyharmadát adják, és mély gazdasági kölcsönhatásban állnak egymással. Kína kész együttműködni az EU-val a kereskedelem és befektetések további bővítése érdekében, kiaknázva a gazdasági, kereskedelmi és technológiai együttműködési lehetőségeket. Kiemelt prioritás a kereskedelem fejlesztése, a zöld gazdaság, az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint az innovációs együttműködés olyan új területeken, mint a mesterséges intelligencia, az elektromos járművek, a digitális gazdaság és az új energiaforrások. Ugyancsak lényeges a piacok kölcsönös megnyitása és az ipari, illetve ellátási láncok integrációjának előmozdítása.
Milyen szerepet játszhat Magyarország Kína és az EU közeledésében?
Kína az Európai Uniót mindig is a többpólusú világ egyik meghatározó szereplőjének tekintette, és egyértelműen támogatja egységét, fejlődését és megerősödését. A diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulóját kihasználva Kína kész arra, hogy a meglévő eredményekre építve a Kína–EU kapcsolatok stratégiai stabilitása és kölcsönös sikere felé vezesse az együttműködést, ami mind az ország, mind Európa, valamint a nemzetközi közösség javát szolgálja. Magyarország, mint Kína kulcsfontosságú partnere és az EU tagállama, bizonyosan fontos szerepet játszik ebben a folyamatban.
Magyarország példaként szolgálhat a Kína–EU kapcsolatok tekintetében. 2024-ben Peking és Budapest a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját ünnepelte. Xi Jinping elnök állami látogatása során a két ország vezetői a kapcsolatokat minden időtálló, új korszakra szóló átfogó stratégiai partnerséggé emelték, ezzel az együttműködést egy „arany útra” terelve. A gyakorlati együttműködés kézzelfogható eredményeket hozott: 2024-ben a kétoldalú kereskedelem meghaladta a 16 milliárd amerikai dollárt, ami 11,6 százalékos éves növekedést jelentett, így Kína Magyarország legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnere lett, míg Magyarország Kína egyik kulcsfontosságú partnere Közép- és Kelet-Európában. A Kína–Magyarország kapcsolat már túlmutat a kétoldalú kereteken, és hozzájárul a szélesebb Kína–EU partnerséghez.
Magyarország kulcsfontosságú láncszem a Kína és az EU közötti ipari együttműködés szempontjából is. A kínai vállalatok, mint a CATL, a BYD, a Huayou Cobalt és az EVE Energy magyarországi beruházásainak köszönhetően egy elektromos járműipari klaszter van kialakulóban. Az előállított alkatrészek és akkumulátorok kielégítik az olyan európai autógyártók, mint a Mercedes-Benz, a BMW és a Volkswagen igényeit, míg a végtermékek Európa-szerte és azon túl is piacra kerülnek. Ez tovább integrálja Magyarországot és Európát a globális megújuló energia ellátási láncba. Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megjegyezte, ezek a beruházások Magyarországot Európa akkumulátorgyártási központjává tették, és tovább ösztönzik az ország gazdasági növekedését, valamint szerepét a globális elektromos járművekre való átállásban. Ez az együttműködés kiváló példája a kínai és európai ipari láncok szinergiájának.
Magyarország kulcsfontosságú csomópont a Kína–Európa összeköttetésében. Gazdasági semlegességre törekvő politikájának köszönhetően Magyarország az a hely, ahol Kelet találkozik a Nyugattal, és ahol az Övezet és Út Kezdeményezés összekapcsolódik a Keleti Nyitás politikájával. Európa szívében elhelyezkedve Magyarország jelenleg heti 21 közvetlen járatot üzemeltet, amelyek Budapestet hét kínai várossal kötik össze, így légiközlekedési csomópontként szolgál Kína és Európa között. A Kína–Európa Vasúti Expressz megbízhatóan működik, és a zászlóshajónak számító Budapest–Belgrád vasútvonal projektje is jól halad, amelynek befejezése után jelentősen javul majd a közép- és kelet-európai összeköttetés. Olyan kínai pénzintézetek, mint a Bank of China, jelen vannak Magyarországon, kiterjesztve befolyásukat a régióban. 2024-ben több mint 200 000 kínai turista látogatott Magyarországra – kétszer annyi, mint az előző évben –, míg Kína kiterjesztett vízummentességi politikája a magyar állampolgárok számára növekvő érdeklődést váltott ki a Kínába történő utazás iránt. Előre tekintve Magyarország még nagyobb szerepet fog játszani az emberek, áruk és szolgáltatások Kína és Európa közötti áramlásának elősegítésében.