A magyar-kínai gazdasági vegyesbizottsági ülés után megrendezett üzleti fórumot a két ország közötti eddigi legnagyobb ilyen rendezvénynek nevezte az államtitkár. A kétoldalú kapcsolat fejlesztésébe az elmúlt 15 évben befektetett munkának meglett az eredménye - jelentette ki.
Az államtitkár emlékeztetett: a kínai gazdaság az elmúlt évtizedekben hatalmas utat járt be. Az ezredfordulón a kínai GDP a német kibocsátás kétharmadát érte el, míg 25 évvel később már annak négyszeresét - mondta, rámutatva: ez Magyarország számára is lehetőségeket kínál.
Az utóbbi időszakban volt olyan év, hogy az összes EU-ba irányuló összes közvetlen tőkebefektetés 44 százaléka Magyarországra érkezett, ez is mutatja, hogy Magyarországot a kínai politika és gazdasági élet kitüntetett figyelemmel kezeli - mondta.
Magyar Levente szerint a világgazdaság blokkosodása, a kibontakozó kereskedelmi háborúk és az évtizedek óta nem látott geopolitikai visszarendeződés periódusában felértékelődnek a stabilitásra alapozott kétoldalú kapcsolatok.
Magyarország és Kína egyaránt hosszú távú, stabil partnerségi viszonyban érdekelt, és a kihívások ellenére is a lehető legszorosabb gazdasági együttműködés kialakítása a cél - fogalmazott az államtitkár.
Magyar Levente elmondta, Ling Ji kínai kereskedelmi miniszterhelyettessel folytatott tárgyalásukon megállapodtak arról, hogy a termelő és kereskedelmi beruházások mellett a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű befektetésekre kell helyezni a hangsúlyt, hozzátéve, hogy egyes szektorokban az extenzív beruházások korlátait már elérték.
Ling Ji kínai kereskedelmi miniszterhelyettes beszédében szólt arról, hogy Hszi Csin-ping elnök tavalyi budapesti látogatásával új stratégiai partnerségre, és ezzel együtt új szakaszba lépett a két ország kapcsolata. Hozzátette: a globális gazdasági bizonytalanság nem akadályozza ezek további fejlődését.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom és a befektetések volumennövekedése mellett további fejlődési lehetőségek rejlenek a tudásintenzív ágazatokban, mint a megújuló energia, a digitalizáció és a kutatás-fejlesztés területén, Kína várja a magyar informatikai és biotechnológiai vállalatokat is saját piacán.
Gong Tao, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hangsúlyozta, hogy a kínai-magyar kapcsolatokat stratégiai partnerséggé emelték, az Egy övezet egy út és a keleti nyitás politikája összehangolódott, a kölcsönös tiszteleten alapul. A kétoldalú kereskedelmi áruforgalom tavaly 11,4 százalékkal 16,2 milliárd dollárra emelkedett.
Magyarország Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Közép-Kelet-Európában és az ázsiai ország továbbra is Magyarország legnagyobb unión kívüli kereskedelmi partnere. 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben Kína lett a legnagyobb működőtőke-befektető Magyarországon - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a két ország gazdasága kiegészíti egymást és óriási lehetőségek rejlenek a kereskedelemben, a termelésben és az ellátási láncokban. Az üzletember találkozó jó platform arra, hogy új szintre emelkedjen a kétoldalú gyakorlati együttműködés a két ország között.
Az üzleti fórumon a kínai Sinochem csoport szándéknyilatkozatot írt alá két magyar vállalattal, a Bunge Zrt.-vel illetve a Viterra Hungay Kft.-vel - finomított napraforgóolaj vásárlásáról.
A 250 vállalat részvételével zajló üzleti fórum a Kínai Kereskedelmi Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közös szervezesében valósult meg.
